Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga kegytárgyai
előtti héten megőrlik az addig száraz helyen tartott búzát. Ezután kezdik a macesz, a pászka sütését, amely csak vizet és lisztet tartalmazhat. Előírás van rá, hogy 18 perc alatt meg kell sütni, nehogy erjedésnek induljon. Ezzel az élelemmel teljesítik a „ ... hét napon átkovászta- lan kenyeret egyetek! ” Tórái előírását. A chámec, minden nyersanyag, amely az öt fő gabonából készül: búzából, rozsból, árpából, zabból, vagy tönkölyből. Azokat a tányérokat vagy edényeket, amelyek csak egy pillanatra is érintkeztek chámeccal a Peszáh ideje alatt, nem szabad használni. A kiskunhalasi hitközség az 1880-as évektől rendelkezett különpászkasütödével, amely később a zsinagógát körülvevő, valamely épületegyüttesben kapott helyet. Minden Peszáh ünnep előtt szigorú vallási előirásokkal működött az üzem, amely az 1920-as években a kiskunmajsai pászkaüzemmel együtt üzemelt, derül ki egy 1922-ben keltezett kiskunhalasi választmánygyülési j egyzőköny vből. A Tóra világos indoklást hoz a macesz evésére, ugyanis amikor az izraeliták elhagyták Egyiptomot, nem maradt idejük a tészta megkelésének kivárásához. A peszáhi előkészületek alapos nagytakarítással kezdődnek. Az ünnepet megelőző este kaserolni kell minden edényt, a tűzhelyet, az evőeszközöket, melyeket használnak majd. A lakásban nem maradhat semmiféle hámecosodásra hajlamos anyag. A takarítás után a családfő égő gyertyával a kezében végigjárja a lakást, és a padlástól a pincéig végigkutatja a lakást, ahova bármikor, bármiféle étel kerülhetett. A gyerekeknek is nagyszerű élmény lehet a chámec kutatás. A peszáhi előkészületekhez számtalan érdekes szokás kapcsolódik még. Amikor Isten a tíz csapással bűntette Egyiptom népét, a tizedik csapás alkalmával az egyiptomi elsőszülöttek meghaltak, a zsidók házait azonban elkerülte a halál. ,Jüs én bejárom Egyiptom országát az éjszaka és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom országában, embert és állatot, és Egyiptom minden bálványán ítéletet teszek, én az örökkévaló. És legyen a vér számotokra jel a házakon, ahol ti vagytok és látva a vért, elkerüllek Benneteket és nem lesz sújtó csapás pusztító közöttetek, amidőn megverem Egyiptom országát ” olvassukMózes második könyvében. Ezért a Peszáhot megelőző napon az elsőszülött fiúk hálából böjtöt tartanak. A széder a Peszáh második estéjén tartott ünnepi vacsora. A széder rendet jelent. A rituális lakomát azért nevezik így, mert az év összes ünnepi étkezésétől eltérő, különleges szertartási rendje van. A széder estére a bölcsek megszerkesztették a Peszáhi hágádát - elbeszélést - amely az est forgatókönyve is. A Szentély idejében már szokásban volt terített asztal mellett elmesélni az egyiptomi kivonulás történetét. R. Gamiliel hangsúlyozza azt, hogy a kivonulás nagy eseményének állandó elmesélésével ébren kell tartani a tudatot, hogy az isteni gondviselés beavatkozása a zsidó nép legtragikusabb óráiban meg tudja változtatni az eseményeket népe javára. A Peszáhi hágádá szerkesztésével kapcsolatban nem lehet egyetlen szerzőről és egy meghatározott időről beszélni. Az bizonyos, hogy az első része a tannaiták korában íródott, a többi része pedig a Szentély pusztulása utáni első tudós generáció által. Hosszú évszázadok alatt sok részt elhagytak, és sok újat fűztek hozzá. Még a 15. század végén is kerültek bele fejezetek. Tehát ebben a könyvben találjuk a széder este levezetését. A terített asztalra mindenképpen kerülni kell egy hágádának, amely továbbá tartalmazza az estén elmondott áldásokat és imákat is. A szépen megterített asztalra a következőket helyezik el: a szédertálat szimbolikus ételekkel, a bort, poharakat, serleget, egy tálka sós vizet, három darab maceszt, és legalább két ünnepi gyertyát. Továbbá az asztalhoz egy kényelmes széket a széder levezetőjének. A széder vezetője hagyományosan fehér köntösben (kitli) vezeti az estet. A fehér 201
