Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga és épületegyüttesei
A harmadik irányzat a statusquo ante. Azok a hitközségek, amelyek az országos gyűlés után nem csatlakoztak sem a kongresszusi, sem pedig az ortodox hitközséghez, hanem megmaradtak abban a jogállapotban, amelyben a gyűlés előtt a hazai hitközségek voltak. A szétválás azonban sok fájdalmat is okozott, ott, ahol családi kötelékek bomlottak fel emiatt. Hitközségek szűntek meg és rendre újak alakultak. Gyakran előfordult, hogy egy és ugyanazon helyen két-három izraelita hitközség alakult egymás mellett. A mozgás tipikus iránya általában az volt, hogy egy nagyobb neológ hitközségből szakadt ki egy ortodox kisebbség. A kongresszuson bekövetkezett szakadás tartósnak bizonyult, a szervezeti különállást a holocaust traumája is érintetlenül hagyta, egészen az 1950-es kényszeregyesítésig, ám az ellentét a meg- és itt maradt zsidóság vallásos kisebbségén belül mindmáig fennáll. A magyarországi ortodox hitközségek jellemzői Mivel a kiskunhalasi hitközség az autonóm ortodox hitközséghez tartozott, ezért lényegesnek tartom ennek az irányzatnak rövid ismérveit bemutatni. 1865-ben rabbigyűlést tartottak Nagymihályon, amelynek értelmi szerzője Reb Hillel volt, és ahol a szélsőséges ortodoxia hívei gyűltek össze. Az ott összegyűlt 24 rabbi az ország zsidó vallási törvényhozó testületének nyilvánította magát, és az alábbi zsinati határozatot hozta: 1. Tilos hallgatni olyan templomi beszédet, amelyet idegen nyelven tartanak, a hívő köteles ezeket a templomokat elhagyni. A rabbik jiddis nyelven beszéljenek, amelyet az ország jámborai használnak. 2. Tilos olyan templomban imádkozni, ahol a bima (tóraolvasó emelvény) nem középen áll. 3. Tilos templomra tornyot építeni. 4. Tilos a kántornak és az előimádkozónak omátusban végezni a szent szolgálatot. 5. A női karzatot sűrű ráccsal kell lezárni. 6. Tilos a kórus énekét hallgatni, vele együtt imádkozni, és az ilyen imára áment mondani. 7. Tilos a kórustemplomba belépni, mert az ilyen templomok hittagadás házai, és rosszabbak a pogányok templomainál. 8. Csak a szabad ég alatt szabad ifjú párt esketni. 9. Tilos bármilyen zsidó szokást, vagy az ősöktől örökölt szabályt megváltoztatni. E zsinati határozatot 71 rabbi írta alá, és ez lett a későbbiekben is meghatározó pillére, a magyarországi ortodox hitközségeknek, így a kiskunhalasi autonóm ortodox hitközségnek is. A zsinagógával kapcsolatos általános ismeretek A zsinagóga, mint intézmény, a hit követelményeinek megfelelő funkciókat tölt be. Az imádkozás, a tanulás, a közösségi és szociális tevékenység színhelye. A zsidó közösség vallási életének és összetartó erejének biztosítékául szolgál. Az első megjelenésétől fogva, az Első Templom i.e. 587-ben történt lerombolása utáni időktől Bét Kneszet: Gyűlés Háza, Gyülekezet Háza néven szerepelt. A zsinagógák elhelyezésére ugyan vannak előírások, hogy vízparton, „tiszta helyen”az adott hely legmagasabb pontján kell épülnie, de a szétszóratásban élő zsidóság sokszor ezeket az előírásokat nem tudta érvényesíteni, ezért sokszor környezete a helyi adottságoktól függött. „Ha egy zsinagógát akarnak építeni, ki kell kérni valamely törvénytudó tanítását” dhassük a Sulchan Aruch-ban. Építészetileg a zsinagóga két fő részből áll: az előcsarnok és az imatér, illetve az ún. zsinagógatér. Az előtéren való áthaladásnak, a testi-lelki megtisztulásnak jelképi szerepe is 172
