Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)

A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga és épületegyüttesei

van. Az előcsarnokban helyezik el a rituális kézmosót, a kijort, a bejárati ajtó mellé pedig a perselyeket helyezik el, amely szintén a jótékonyság gyakorlását teljesítő Tórái parancs része. Geniza (elrejtés) a neve annak, a rendszerint előcsarnokból nyíló kamrának, ahova a különféle felszerelési tárgyakat és azokat az iratokat, imakönyveket, Tóratekercseket helye­zik el, amelyek megsérültek, és ezzel alkalmatlanok a használatra. Innen az összegyűjtött iratokat ima kíséretében a temetőben hántolják el, vagy a hozzájuk vezető bejáratot elfalaz­zák. A hagyományos zsinagógában régtől fogva jellemző a női rész, az Ezrát Násim az asszonyok elkülönítésére szolgáló rész. A középkorban gyakran külön teret építettek erre a célra, amelyet faráccsal vagy függönnyel szigorúan elválasztottak. Később a női imahely az emeleti karzatra került, gyakran több szinten egymás fölé helyezve. A férfiak előterén közvetlenül a zsinagógái térbe lehet bejutni, amely lényegében a zsidó közösség gyülekezési helye. A liturgiával összefüggésben két fókusza van a térnek, amely a belső elrendezés meghatározója. Egyik hely, ahol őrzik, a másik, ahol felolvasások alkalmá­val helyezik a Tóratekercset. Az előbbi a Tórafülke-az áron kódes egy szekrény, vagy egy falmélyedés, amelyben a széf er Tórát tartják Az áron kódest takaró függönyt párochetnek hívják. A frigyszekrény Erec Jiszráel felé - Izrael, Jemzsálem felé - néző falon helyezik el. A tóraolvasó emelvény, illetve az ezen álló asztal a Sulchan helye, a bima, az ortodox és a neológ zsinagógákban más-más helyen található. A neológ zsinagógákban a frigyszekrény­től valamely távolságra, még az ortodox templomokban szigorúan középen található. Itt olvassák fel a Tórát, valamint a kántor itt áll az Istentisztelet vezetése közben. A tóra felolva­sásakor ma is hárman állnak az emelvényen, az egyik maga a Tóraolvasó, a másik a tóraolva­sáshoz felhívott és ezzel megtisztelt tagja a gyülekezetnek, harmadik pedig a gabbaj, a szertartás vezetője, aki a sorokat mutatja az olvasónakA gyertyagyújtás az ünnepek szertar­tásához tartozik. A lámpások között eszmeileg a legfontosabb az örökmécses a nér támid. Ezek általában gazdagon díszített ötvösmunkák, amely a frigyszekrény előtt a mennyezetről függ alá. Fényének állandóan világítani kell, amely Szentírási utasítás. A fentieken kívül bármilyen zsidó vallási vagy történelmi szimbólum szerepelhet, a gyülekezet ízlésétől és anyagi helyzetétől függően. Festett üvegablakok, falfeliratok, fest­mények jeleníthetnek meg vallásos témákat, vallási jelképeket, rituális tárgyakat, vagy a zsidó nép több mint 3800 éves történetének eseményeit. Egyetlen korlátozást kell figyelem­be venni, emberi alakot nem szabad megjeleníttetni. Az ortodox és neológ szakadás után a neológ zsinagógákban bizonyos építészeti megol­dások is változnak. A kiskunhalasi zsinagóga és épületegyüttesei Mint már a bevezetőben is kitértem rá, a kiskunhalasi hitközség a holocaust pusztítása ellenére is példaértékűen képes volt, megszakítás nélkül is, napjainkig betölteni szerepét. A hitközség és intézményei, amelyek művelődéstörténeti és egyháztörténeti szempontból egyedülállóak, - ha néhány épület mára már elveszítette ugyan eredeti fúnkcióját -, egységes térben ma is megtalálhatók. Amikor erről az épületegyüttesről szeretnék bővebben szólni, vissza kell időben a betelepedéshez és a hitközség kialakulásának néhány meghatározó motívumához térni. 173

Next

/
Thumbnails
Contents