Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga és épületegyüttesei
hogy természetes talajvízre vagy forrásra épüljön. Ez az épület a régi zsinagógák közelében, mellette vagy hozzá csatlakozóan elengedhetetlen volt. A zsidó tudományok elsajátításának alapja az írás és olvasás. Ezért már a kisgyermekek számára létesítenek iskolát. A betűvetést és az olvasást az un. Héderben tanulták. A héder szó szerint szobát jelent. Olyan iskola ez, ahol többféle szinten tanulnak a gyerekek. A 3-5 éves korúak, az alef-bétet, vagyis a betűvetést és az imakönyv olvasását tanulták. Az 5-7 éves gyerekek a Tórát tanulták, először csak kiválasztott részeket, azután hetiszakaszokat, majd megtanulták az év összes imáit. 7-13 évesek már tanultak a Próféták könyvéből és a Talmud kiválasztott fejezeteiből. 13 éves koruk után a fiúk ajesivát (tanházat) látogatták, amelyeket tudós rabbik vezettek. A szabályoknak megfelelően az állatokat a vágó, a sakter vágta le. A rituális vágás tórái parancs, mert ez a kóserság alapja. A zsidó embernek nem szabad ennie marha, vad vagy szárnyas húsát, ha azokat nem a vallási törvényeknek megfelelően vágták le. A vágást végző mészárosnak arra alkalmas embernek kell lennie, aki a vágás minden szabályát ismeri, a törvényeket be, és megtartja. A sakter volt sok esetben a 19. század folyamán a tanító is a hitközségben. Apeszachra (kovásztalan kenyér ünnepe, amellyel az egyiptomi rabszolgaságtól történt szabadulástól emlékezünk) a macesz, a kovásztalan kenyeret, amelyet 8 napon keresztül ebben az időszakban kell enni, csak az ünnepre használatos sütödében süthették meg, amely rendszerint a zsinagóga közelében volt. Zsidó vallási irányzatok Magyarországon A magyar ortodox és neológ hitközségek államilag elismert szétválása példa nélkül áll a világ zsidóságának történetében. A felvilágosodás kora után a zsidó társadalom szinte az ország egész területén elvesztette egykori egységét. Jó része ugyanis elhanyagolta vagy éppen elhagyta a vallási tradíciót, másik része viszont mereven ragaszkodott hozzájuk. Ennek a folyamatnak kialakulásához gazdasági okok is vezettek, de ennek részletezése a témánk szempontjából mellőzhető. Tehát Magyarország zsidóságának tagolódását a vallási modernizációra és integrációra kész neológ, és a vallási hagyományt mindenekelőtt megőrizni kívánó ortodoxia ellentéte jellemezte. A helyzet 1868-ra teljesen elmérgesedett, és szinte tarthatatlanná vált. A vita kiszélesedett egészen a zsinagóga belső felépítése, az istentiszteletek rendje, az iskolázás és a rabbiképzés kérdése köré is. Haladók és konzervatívok harca számos hitközségen belül nyílt összeütközéshez vezetett. Éles vitákat kavart, pl. a Tóraolvasó asztal elhelyezése, vagy a női karzat rácsozatának sűrűsége a zsinagógán belül. A magyar zsidók választott képviselői 1868-ban gyűltek össze. Mint ismeretes az 1868- 69-es Izraelita Egyetemes Gyűlés, vagy Országos Zsidó Kongresszus két nagy szervezetileg is elkülönülő ágra bontotta az addigra már igen kiélesedő, belső ellentétek tüzében álló hazai zsidó hitközségeket, így a hazai zsidóságot. Az ortodox irányzat Magyarországon megjelöli a konzervatív zsidó hitközség irányát és hivatalos szervét. Az ortodox hitközségek az autonóm jelzőt is használják, ami a vallás dolgaiban meg nem alkuvó, a hagyományokhoz ragaszkodó zsidóságotjelöli. A másik irányzat a neológ, számos tekintetben letér a hagyomány folytonosságának alapjáról. Főbb eltérések a zsinagógái és vallási rítusban, valamint a zsinagóga belső és külső építészeti jegyeinek megváltoztatásában van. 171
