Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga és épületegyüttesei
A mezővárosokban említésre méltó betelepítési elv nem érzékelhető, így Kiskunhalason sincs megfigyelhető tudatos letelepítés, mégis kialakul az a fajta egységes elv, amelyet a helyi zsidók maguk alkottak meg. A zsidóság egy adott településen belül maga alkotta meg egységes rendszerét, a zsinagóga közvetlen közelébe építették fel házaikat, rendezték be üzleteiket. Ez a kiskunhalasi zsinagóga körül is így alakult ki, mivel a zsinagóga köré épültek fel a zsidó lakta lakóházak és egyéb épületek. Több épületről konkrétan tudjuk azt, hogy mindig és kizárólag helyi zsidó családok lakták, vagy üzleteket tartottak fent benne. így a zsinagógák és hitközségi központok körüli koncentrálódás figyelhető meg itt is. A vallásos élet színtere kizárólag ez a terület volt. A század végén gyakoriak a magánjellegű csoportosulások, amikor kisebb imaházak, „minjenek?' közösségét alkotják. Ez az az időszak, amikor sorra alakulnak a különféle vallási egyletek is. Ebben az időszakban már bárhol és nyugodtan betelepedhetnek és megtelepedhetnek zsidók. A polgári életmód és a fokozódó asszimiláció kívánalma létrehozza azokat az új igényeket, amelyben a zsidóság a maga számára társadalmi rangjához és szerepéhez méltó helyet követel. A századforduló idején elsősorban a vidéki városok polgársága tudja összegyűjteni azt a tőkét, amely a nagyirányú zsinagógaépítéshez szükséges. A zsinagóga épületének magasságát azonban sok helyen a városi vezetőség meghatározta, hogy az ne emelkedjen a szomszédos épületek fölé. Az ország számos nagy városában nagyiramú zsinagógaépítés veszi kezdetét. A zsidóság a városon belül nem kívánt szétszóródni, társadalmilag egyenrangúvá és megbecsültté kívánt válni. Pest kisugárzása különösen az alföldi városok fele hatott tevékenyen. Az építkezéseket eleinte a helytartótanács, majd később a megye engedélyezte. Magyarországon legnagyobb számban klasszicista zsinagógák épültek, ezeket a magyar építészet jellegzetességének tekinthetjük. A legszebb zsinagógák a romantikában épültek. A nagyobb közösségek által létrehozott zsinagógák számos új igényt kielégítő helységgel bővültek. így a zsinagógák köré csoportosultak az egyéb közösségi épületek is, és ezeket fogták közre a zsidók által lakott kisebb-nagyobb lakóházak és üzletek. Ezzel kialakítva az adott városban az úgynevezett zsidók lakta lakótömböket. Ezeknek vonalát sok helyen ma is egyértelműen fel lehet fedezni. Kiskunhalason is meg lehet még találni,- ha már az épületek sok helyen más funkciót is kaptak,- az egykori zsidó utca vonalát, amely a zsinagóga és épületegyüttesei által határolt területen volt. Zsidó közösségi épületek általában Az imahely és a temető a zsidó közösség két legfontosabb vallási létesítménye. A 18. század végén és a 19.század folyamán, a zsinagóga környékén, körülötte, de gyakran hozzáépítve találjuk azokat a közösségi épületeket, amelyek vallási, rituális, kulturális és gyakorlati szempontból szolgálták a zsidó közösséget. Ilyenek az iskolák, a rabbi háza, a téli imaterem, a rituálisfiirdő, a mikve, a vágóda és a sütöde. Elhelyezésük az épület nagyságától, a közösség létszámától és anyagi helyzetétől függött. A zsidó rituális fiirdő a régi zsinagógák közelében, vagy hozzátartozóan épült. A mik- vének legkevesebb 762 liter vizet kell tartalmaznia, hogy az abban fürdők víz alá merülhessenek. A házasságkötés előtt álló hajadonoknak és a havi tisztulás után az asszonyoknak a vallási higiénia megőrzése végett álljon rendelkezésre. A vallásos emberek pénteken, ünnepek előtt, de különösen Jom Kippurkor, (engesztelés napja), mennek, amikvébe. Feltétele, 170
