Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga és épületegyüttesei
A kiskunhalasi zsinagóga és épületegyüttesei Somodi Henrietta Bevezetés A holocaustról nem lehet eleget beszélni, nem lehet eléggé hangsúlyozni a szörnyűségeket, a pusztításokat, amelyeket végzett emberekben, lelkekben. Tönkretett, szétszakított és elszakított embereket, erős családi kötelékeket. Elpusztította a magyarországi zsidóság intézményeit, a temetőket, a zsinagógák nagy részét, amelyek erős kötelékkel tartottak össze szilárd és biztos alapon álló közösségeket. A magyarországi zsinagógákból számtalan esetben egy lámpás, egy Tóratekercs, egy gyertyatartó, vagy egy Tórából kivágott egyetlen cipőtalpbetét emlékeztet. A hazai zsidóság nagy része intézményeivel együtt elpusztult. Családok ezrei soha nem térhettek vissza. A visszatérteknek és a megmaradt tárgyaknak ma felbecsülhetetlen eszmei értéke van. Olyan tárgyak ezek, amelyek történetével megérthetünk és átélhetünk egy korszakot. Egy korszakot, amely egykor virágzó volt. Elgondolkodhatunk, megállhatunk egy kicsit ezeknél a tárgyaknál, amelyek beszélnek és mesélnek mindaddig, amíg bennünk él az emlékezet. A kiskunhalasi zsidó hitközség egyike azon közösségeknek, amelyek a holocaust utáni visszatértekből képes volt újjászerveződni. Az egykor szilárd és erős alapon álló közösség visszatértjeiben vágy és késztetés volt arra, hogy a hitközséget újjászervezzék és folyamatosan egészen napjainkig is, működtessék. Erre sajnos csak igen kevés példát találunk Magyarországon, ugyanis a kevés visszatért már képtelen volt arra, hogy újból összefogva egy közösséggé kovácsolódjon. A kiskunhalasi hitközség összefogása példa értékű országos szinten is. 1947-ben Kol Aménu- Népünk hangja címen, havonta megjelenő lapot adott ki a hitközség M. C. Sz. Mizráchi tagozatának kiskunhalasi csoportja. A márciusi köszöntőben a következőt találtam, „gyengék vagyunk, most új talajt munkálunk, a hegedés talaját, ahová betűmagvainkat szórjuk, hogy Kelet napja kalászba szökkentse azokat ” Ez a kalász azóta termést hozott, és a kiskunhalasi hitközség megszakítás nélkül él. A kiskunhalasi zsinagóga és épületegyüttesei pedig zömmel megmaradtak, emlékeztetnek, és mesélnek arról a múltról, amely nem lehetett a miénk, de amelyből valamit ezeken a keresztül átélhetünk és megérthetünk. A zsidók elhelyezkedése általában a településen A középkori eredetű városaink belvárosában már mindenütt találkozunk a „zsidó utca ” elnevezéssel. Amelyek mindig a belváros főtengelyével párhuzamosan futó utcák voltak, és a zsidók házai ezeknek az utcáknak a városközponthoz közelebb eső részén álltak, illetve ezeket a területeket foglalhatták el. A török hódoltság utáni időszakban a kamarai vagy földesúri egyházi és világi birtokon gyakori volt a zsidók tudatos telepitése, így a zsidó közösségi központ a kastély közelében alakult ki. 169
