Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Fésüsné Bakos Ágnes: A kiskunhalasi zsidók krónikája 1945–2001
Tamás szegedi rabbi, és a város vezetői, polgárai közül számosán. Ott volt az egykori túlélő, Barna M. István is, aki az emléktábla felavatása után megemlékezett az áldozatokról. „ ... Vándor mindegy hová sietsz, egy percre állj meg itt... ” Az emlékezés fájdalma éljen szívünben, és álljunk meg az emléktábla előtt egy percre fejet hajtani a múlt tragédiája előtt. 1975 ,, Nagy óbb lészen ez az utóbbi Szentély dicsősége az elsőnél, mert e helyre békét helyezett. ” 1975. május 4-én Dr. Scheiber Sándor professzor Chaggaj próféta szavaival nyitotta meg a kiskunhalasi hitközség nagy anyagi áldozattal renováltatott 115 éves zsinagógájának újjáavatási ünnepségét. A kiskunhalasi zsinagóga 1860-ban klasszicista stílusban épült az akkori halasi rabbi, Eliezer Sussmann Szófer kezdeményezésének nyomán. A renoválás széles és minden apró részletig kiterjedő munkáját a halasi hitközség „triumvirátusa” - Práger Sándor elnök, Grósz Lajos elnökhelyettes és Dr. Kálmán József főorvos elöljáró - vezette. A fényárban úszó, nemesvonalú zsinagógában a halasi, és a Halasról elszármazott zsidóság mellett jelen volt Dr. Dohány Marcell, az egykori halasi rabbi fia Bécsből, valamint tiszteletét tette a községkerület elnöke, Varró Ármin, és a szegedi hitközség részéről Kővári Imre elnökhelyettes, Schwarcz Andor és Dénes Ernő elöljárók, illetve Klein Márton kántor is. Egyebek mellett képviseltették magukat Baja, Jánoshalma, Hódmezővásárhely, Kiskőrös, Kiskunmajsa és Székesfehérvár egyházi elöljárói is. A zsúfolásig megtelt zsinagógában felejthetetlen emlékkel gazdagodtak a jelenlévők. 1985 Ettől az évtől Reinhold Sándor kereskedő látta el a hitközség elnökének feladatait. 1988 1988. október 21-én délelőtt tíz órakor az újjáépült kiskunhalasi vasútállomás előtti téren, egy virágos park közepén avatták fel az 1944. október 11 -én a kiskunhalasi állomáson kivégzett zsidó munkaszolgálatos mártírok emléktábláját. Az eredeti emléktábla a régi állomásépület falán volt elhelyezve, amelyet az átépítéskor le kellett venni. Egy új és szebb környezetben elhelyezett emléktáblával rótta le kegyeletét a város lakossága a múlt szörnyűséges viharának áldozatul esed embertársaink emléke előtt. Az ünnepi megemlékezésen tiszteletét tette Schönberger András debreceni rabbi, Reich Ferenc, a Magyar Izraeliták Országos Központjának előadója és Zoltai Gusztáv, a Magyar Izraeliták Országos Központj a kulturális igazgacoj a is. Az emléktábla leleplezése után ünnepélyesen felavatták a MÁV újjáépített állomásépületét is. 133