Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Fésüsné Bakos Ágnes: A kiskunhalasi zsidók krónikája 1945–2001
1990 1990. június 10-én az 1860-ban épült, és Bács-Kiskun megye egyetlen, még jelenleg is egyházi célokat szolgáló zsinagógáját és környékét a Művelődési Minisztérium műemléki bizottsága felhasználva a 130. évforduló ünnepi lehetőségét, a zsinagógát és környékét védetté nyilvánította. Ebből az alkalomból a II. világháború során elpusztított ezer kiskunhalasi és jánoshalmi zsidó mártír mellett, a halasi vasútállomásnál meggyilkolt 196 munkaszolgálatos emléke előtt is tisztelegtek a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség tagjai, valamint a müemlékavató ünnepség meghívott vendégei. 1990. július 8-án a magyar kormány fejet hajtott a világ zsidósága előtt. Délelőtt tíz órakor ünnepélyes keretek között felavatták az Emanuel Alapítvány támogatásával létrehozott Magyar Holocaust áldozatok és Hősök Emlékművét a Dohány utcai zsinagóga udvarán. Az emlékmű annak a közel 600.000 zsidó mártírnak állított emléket, akik áldozatává váltak a II. világháború szörnyűségeinek, akiknek temetetlenül hagyott testét a hozzátartozók az emlékfán lévő egy-egy kis levél kiválasztásával szimbolikusan örök nyugalomra helyezhették. Az emlékfa felállításával a magyar országgyűlés nyilvánosan is elismerte a Holocaust igazságát, hogy az erőszakos és tömeges pusztítás valóban megtörtént, valamint elutasította a revizionista ideológiáktól feszülő, a Holocaust tényét tagadni és másítani próbáló antiszemita állításokat. Legyen ez az emlékmű felhívás a világ valamennyi népe és kormánya számára a békés egymás mellett élés, az együttműködés, és a barátság támogatására. 1991 ,, Tudom, hogy egykor e város egyes polgárai megbocsáthatatlan bűnöket követtek el a zsidók ellen, ezért a város megköveti Önökön keresztül a vétkek elszenvedőit. Hiszek abban, hogy nem lesz többé Holocaust, hiszek abban, hogy a lelkiismereti szabadság ellen nem fogunk véteni. Ez a város tisztelettel és megbecsüléssel várja elszármazott polgártársait. Szabadságot és megbecsülést biztosítunkmindekinek! ” Tóth Zoltán Kiskunhalas város polgármestere 1991. j únius 2-án a zsinagógában köszöntötte a zsidó mártírok ünnepén megj elent vendégeket. A megemlékezés fényét méltán emelte a vendégek között helyet foglaló Slomo Marom Izrael budapesti nagykövetének, Dr. Fürst László, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozata elnökének, valamint Dr. Feldmayer Péter, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének a megtisztelő jelenléte, akik elismerő szavakkal méltatták, és a további példaértékű hitközségi munka folytatására kérték a kiskunhalasi zsidóságot. A megemlékező istentisztelet után a zsinagóga bejáratánál elhelyezett emléktáblák előtt rótták le kegyeletüket a gyülekezet tagjai felekezeti hovatartozástól függetlenül. „ A háború óta, azaz 47 év óta most először történt meg az, hogy a városi önkormányzat és az izraelita hitközség közösen rendezte a mártírünnepet a 421 elhurcolt halasi zsidó emlékére... ” nyilatkozta Reinhold Sándor, a hitközség elnöke a. Halasi Tükör 1991. június 7- én megjelent számában. 134
