Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Fésüsné Bakos Ágnes: A kiskunhalasi zsidók krónikája 1945–2001
intézésén kívül, a hitközség gazdasági problémáinak az orvoslásával is foglalkozott. Az 1948 júliusában a gabbaji tisztéről lemondott Simon Sándor utóda Goldstein Izrael lett, aki két éven keresztül megfeszített munkával és határtalan szeretettel gondoskodott a közösség működéséről. Az 1948-ban bekövetkezett államosítás miatt több zsidó család elveszítette megélhetését biztosító vagyonát, így a nehéz helyzetbe került zsidó családok elhagyták hazájukat, otthonukat. Többen Izraelbe aliáztak, mások Kanadában találtak új otthonra, de sokan Budapestre vagy nagyobb városokba távoztak a szebb jövő reményében. 1950 Az 1949. december 4-én hitközségi elnöknek megválasztott Dr. Ádám István ügyvéd fájó szívvel búcsúzott el 1950. július 4-én a képviselőtestületi munkájáról lemondó, és a kiskunhalasi hitközség tagjaitól elköszönő Jorger Hermann saktertől és előimádkozótól, valamint Goldstein Izrael gondnoktól. A közösségben végzett kitartó és fáradhatatlan munkájuk elismerése jeléül Sole Südesz ünnepi istentisztelet keretein belül a hitközség tagjai örök hálájukat fejezték ki, valamint további sikereket, erőben és egészségben gazdag életet kívántak. Jorger Hermann alijázása, vagyis Izraelben történő letelepedése után a sakteri munka elvégzésére 1950. szeptember 5-én Guttmann Vilmost jelölték ki, aki néhány alkalommal előimádkozó tisztségben teljesített szolgálatot. Hitoktatói tevékenységén kívül a Thalmud Thora megóvásának a teendőivel is foglalkozott. Goldstein Izrael távozása után a gondnoki feladatok ellátását három hitközségi tag vállalta el. József Emil a templommal kapcsolatos problémák megoldásával, Spitzer Jenő a közösségi szertartások folyamatos megszervezésével, és a hitközség gazdasági életének a pontos működésével foglalkozott, valamint Heizler István a temető ügyeinek az intézésével szolgálta a halasi hitközséget. Az 1826-ban alapított Chevra Kadisa szentegylet, amely a temetések lebonyolításával és az ezzel járó tevékenységek intézésével foglalkozott, 1950. április 10-én Präger Sándor elnökletével teljes részévé vált a Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Hitközségnek. Dr. Ádám István elnök köszöntő beszédében méltatta az egylet nagy múltra visszatekintő munkáját, és arra kérte Präger Sándor urat, hogy kiváló tehetségét és gazdag tapasztalatait bocsássa a közösség rendelkezésére. Präger Sándor hálásan megköszönte az elismerő szavakat, és ígéretet tett arra, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is mindent meg fog tenni a hitközség érdekeinek a szolgálatában. Dr. Ádám István pedig arról biztosította a tagokat, hogy a Chevra Kadisa vagyonát ugyanazokra a célokra fogja fordítani, mint amire ezt a múltban is felhasználták. A hitközség életét méltó módon színesebbé tévő női-tagozat 1950. december 3-án alakult meg, amelynek tagjai vállaták, hogy tevékenyen segítik a hitközség munkáját, valamint megszervezik az ünnepi fogadások és rendezvények zökkenőmentes lebonyolítását. A „tagozat” vezetésével a hitközség részéről Emst Rezsőt bízták meg. A rövid, de boldog és gondtalan pecek után a hosszú és boldogtalan, gondokkal terhelt évek következtek. 123
