Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)
Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason
munkája: Jó kedvemből. Humoros elbeszélések és életképek, mely 1889-ben jelent meg.13 Bessenyey Ferenc (Kiskunhalas, 1840 - Budapest, 1904) jogi pályán működött, emellett adomákat, verseket, tárcákat és tudósításokat közölt különféle lapokban, például a Borsszem Jankóban.135 136 Hofmeister Juda (Kiskunhalas, 1858 körül - Kiskunhalas, 1917) városi tiszti ügyész, lapszerkesztő volt. 1886-ban a Kis-Kun-Halas című lapot szerkesztette, majd 1887-88-ban a Halasi Híradó szerkesztője és kiadója volt. Ez utóbbiból különlenyo- matban is kiadta humoros és a gimnázium akkori tanárait bíráló cikkét.137 Humoros elbeszélései Darázsfészek címen jelentek meg 1889-ben Halason.138 Dékáni Árpád (Alsójára, 1861 - Borbánd, 1931) rajztanárként működött a halasi gimnáziumban, a Halas és Kiskőrös című hetilap szerkesztője volt. Örzse asszony című kétfelvonásos népies bohózata Kiskunhalason jelent meg 1906-ban.139 140 Józsa Antal (Kiskunhalas, 1863 - Budapest, 1925) mint sárospataki teológus humoros cikkeket is írt a halasi lapokba, valamint a Borsszem Jankóban is jelentek- , ■ 140 meg irasai. Bemáth Lajos (Dömsöd, 1869 - Dunaharaszti, 1945) 1892-1919 között Halason tanárkodott. Első írása a Borsszem Jankó című humoros lapban jelent meg, majd a Falusi disznótor című műve a Halasi Független Hírlapban (1917-18) és a Fel- sőbácska Naptára 1923. évi folyamában.141 Szalay László zalai dr. (Kiskőrös, 1879 - Budapest, 1944) író 1890-1898 között a halasi református gimnázium tanulója volt. Novelláiban a néprajzi hitelességgel, művészi érzékenységgel megformált népi alakjainak jelentős részét halasi adatközlőinek (például Gózon István, népi verselő) az elbeszélései alapján vetette papírra. A kiskunsági pusztán és a tanyákon élő nép életének megörökítője, aki jó humorérzékkel ábrázolja a népélet derűs mozzanatait is. Legkedvesebb és legismertebb alakja „az öreg Szuhay”142 - a jókedélyű, furfangos, bölcs parasztember. A magyar irodalom nagy mesélőinek, az anekdotázó kedély képviselőinek vonulatához tartozik, az Arany János, Mikszáth Kálmán, Tömörkény István és Móra Ferenc által kitaposott úton halad tovább. A XIX-XX. század fordulójának paraszti sorsát idézi, ízes tájnyelven szólal meg természetes közvetlenséggel, de humorába néha némi keserűség vegyül. Novelláiban a cselekmény szereplői sok estben a valódi nevükön szerepelnek, a halasi népi anekdoták és saját diákköri élményei is megjelennek bennük. A diákévek elbeszélései között olvashatjuk A népdal143 című írását, melyben „a rossz tanuló” felel, a feleltető tanár pedig „az öreg Balajthy”, azaz Balajthy Dénes (1827-1894), aki 1862-től volt a halasi gimnázium tanára. Fő feladata az első osztályba bekerült tanulók segítése, „beszoktatása” volt, de a tantárgyak zömét is ő 135 SZAKÁL Aurél 2002. 216. 136 NAGY SZEDER István 1936. 86. 137 SZAKÁL Aurél 2002. 186. 138 NAGY SZEDER István 1936. 95. 139 NAGY SZEDER István 1936. 88. 140 NAGY SZEDER István 1936. 97. 141 NAGY SZEDER István 1936. 85. 142 SZAKÁL Aurél 2002. 232. 143 ZALAI SZALAY László 1990. 6-8. 81
