Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)
Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason
Mén is már a két nő együtt hazafelé, Mindegyik kantáját beszéd közt emelé, Délre a két asszony éppen haza érne, Ha Kajáriné is a kútra nem menne. Hanem az a két nőt úgy elkésleltette, Hogy a kantákat a fagy el is repesztette. Mert ez a pletykázás történt hideg télbe, Én is télen szedtem folyamatát versbe... Sok bajt okoznak az asszonyok a pletykálkodással saját maguknak is, de a költemény végén megbánják mások kibeszélését és kigúnyolását. A szerző így búcsúzik az olvasótól: Tanulságul írtam olyan asszonyoknak, Akik pletykát űznek, mihelyt találkoznak. Bacsó László (1828-1896) parasztköltő is Kiskunhalason született, kisebb vagyonú redemptus szülőktől. „Csak két télenjárt iskolába, s már egészen fiatalon a jószág és az ekeszarva mellé állították szülei, öregségéig nem hagyta el azt.” Disznótorokon, névnapokon és más összejöveteleken verseivel, alkalmi felköszöntöivel gyakorta szórakoztatta a társaságot, melyeket előre megfogalmazott.124 Egy névnapi köszöntőjét némi feketehumorral vegyesen zárja:125 Élvezzünk s vigadjunk, vigadjunk, míg élünk, Mert ha majd e házzal oly házat cserélünk, Melynek oldala csak két szál deszka lészen, Abba is úgy megyünk, ha más beletészen. Nélkülözhetünk ott szomorodott arccal, Békerítve lévén festett karccal. Vigadjun hát mostan boldog kis körünkben, Igyunk, amennyi csak elfér a bőrünkben. Vas Imre (Kiskunhalas, 1870—?) a halasi parasztverselők közül a legtipikusabb népköltő volt, ő volt az utolsó legénybíró a városban. Fiatalon kezdett verselgetni, egyetlen fennmaradt kéziratos verses kötetét a Thorma János Múzeum őrzi, de kéziratai egy része elkallódott.126 Jó humorral, öniróniával vall önmagáról, költői ténykedéséről:127 Az olvasóhoz Azoknak ajánlom olvasni e könyvet, Kik nem kritizálják agyon verseimet, 124 JANÓ Ákos 2001. 25 - 27. 125 JANÓ Ákos 2001.97. 126 JANÓ Ákos 2001.31. 127 JANÓ Ákos 2001. 129- 131. 76
