Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)

Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason

világjáró anekdotákat, melyeknek párhuzamait Mikszáth elbeszélései között vagy XX. századi magyar erdélyi népi elbeszélésekben is megtalálhatjuk.2

A magyar írók is előszeretettel használnak fel tréfás népi anekdotákat műveikben. Gyulai Pál szerint Jókai Mór „a legnagyobb magyar humorista”, de „a legnagyobb magyar mesélő” titulus is méltán jellemzi őt.3 Az általa képviselt anekdotikus hangvételű humor hátterében a magyar népélet valósága állt. Műveiből „az adomázó előadásmód mellett a századelő kollégiumi (debreceni, kecskeméti) diákhumora is bőséggel árad, mely a népi kedélyességből, a goromba, középkori goliárd-hagyo- mányokból táplálkozik”.4

Az anekdotázó jellegű népi elbeszélésmód irodalmi élete Mikszáth Kálmán műveiben teljesedik ki leginkább. Ő is a kedélyes anekdotázás mestere, az élőbeszéd keresetlensége, a finom humorú, derűs, ráérős mesélés (közbevetések sokasága) jellemzi stílusát. Elbeszélései kapcsán számtalanszor nyilatkozott arról, hogy egy-egy novelláját népi anekdoták, „igaz” történetek felhasználásával írta meg. „Mikszáth olyan természetes könnyedséggel szólalt meg, mint a legízesebb népi mesemondó” - írja róla Izsák József.5

„Tömörkény István művészetének egyik legsajátosabb értéke a humoros ábrázolásra és valóságfelfogásra való képessége.” Jól ismeri a „szögedi nemzet” népéletét, elbeszéléseiben a szegedi parasztnovella hagyományának folytatója. Az angol és az amerikai humoristák olvasása révén is csiszolódik humorérzéke. „Igaz, Tömörkény a hivatal és az urak irányában is ironikus, fölényes, de humorának tárgya mégis a paraszt, a polgár szemével kívülől és felülről nézett, jóindulattal és együttérzéssel szemlélendő egzotikum.”6

Tamási Áron regényeiben, elbeszéléseiben, népi játékaiban, színpadra írt müveiben gyakorta szólaltatja meg a székely népi humort. Önéletrajzi fogantatású vagy a székely népéletet idéző müveiben a szomorúság mellett is mindig felcsillan a népi humor, azzal a természetességgel, ahogyan az író maga is megélte gyermekkorában. Édesanyja, Fancsali Mária rejtőzik számos kamaszhősének mindig mosolygó, a legnehezebb helyzetben is tréfalehetőséget kereső szülőjében.7

Móra Ferenc elbeszéléseinek szelíd humora minden bizonnyal szülővárosának, Kiskunfélegyházának népi humorában gyökerezik.8 Műveit olvasva mintha csak a félegyházi „mesekirályt”, Seres Józsefet hallanám, aki derűs kedvvel, ráérős, szelíd nyugalommal mesélgetett órákon át, fáradság nélkül.9 A XX. században Félegyháza népe különlegesen jó epikus készséggel rendelkezik: a mesemondók, az elbeszélő kedvű emberek előadásmódját az anekdotikus báj, az epikus bőbeszédűség és a szelíd humor jellemzi, nem hallani illetlen szavakat. Élbeszéléseiket a jó kedély, az ízes népi mosoly hatja át. Az is általános szokás volt Félegyházán, hogy egyes paraszt- és

2 BEREZNAI Zsuzsanna 2001.20-21, 128.

3 SZALAY Károly 1977. 12.

4 SZALAY Károly 1977. 13.

5 IZSÁK József 1960. 137-146.

6 DIÓSZEGI András 1965. 892-893.

7 TAXNER-TÓTH Ernő 1973. 11.

8 BEREZNAI Zsuzsanna 1997. 65-144.

9 BEREZNAI Zsuzsanna 1999

6