Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)
Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason
Betyárok Farkas Kanász Jancsi86 Mikor Farkas Kanász Jancsi betyárkodott, egy este bement egy tanyára. Leültették, mert nem tudták, miféle ember a vendég. Egyszer elkiáltja magát Farkas: — Ég a ház! Erre a tanyabeliek kirohantak az udvarra, ő pedig az alatt a sublót fiában megkereste a pénzt, és azt zsebre vágva ő is kiszaladt az udvarra, majd a sötétben eltűnt. * A fáradt betyárló87 UbornyákAdám szanki barmos gulyásszámadó cserényénél - amikor bojtárjaival éppen ebédelt — egy tizennyolc évesnek látszó legény állt meg, lóháton, talpig fegyverben. Arra kérte a számadót, adjanak neki a maradékból, mert két hét óta üldözi a vármegye, azóta nemigen evett. A lova is már majd’ eldől már a fáradtságtól. Engedjék meg azt is, hogy a közeli pillangófüves hajlaton a lovát meglegeltethesse. Mikor a bográcsból a többiekkel jóllakott, s a kobak tartalmán is jót könnyített, még annyit kért: hogyha „férög ” közeledne, hírül adják neki. Azzal vezette is lovát a laposra. A kantárszárat a kezére csavarta, leült, de lovával együtt hamarosan elaludt. Az erdős oldal felől váratlanul ott termettek a pandúrok, úgyhogy a pásztoroknak a híradásra idejük nem maradt. A betyárt körülkapták, de a lova nem bírtfölkelni. Azt közösen fölemelték. A komiszárus úgy rendelkezett, hogy a betyárt nem kell megvasalni. Elég lesz neki így a lovát vezetni. Miután fegyvereit is elszedték (ez volt az első), azt mondja neki a komiszárus: — Fogd a lovad kantárját, aztán mögyünk Félegyházára! Lassan haladtak, mert a betyár lova alig vánszorgott. — Lépködtesd jobban azt a lovat! - ripakodott rá a komiszárus. — De nem bír ám ez jobban mönni! Majd ha mögjáródik egy kicsit a lába... Amint „ kihúzódott ” valamelyest a lova, azt mondja a betyár: — Nem ülhetnék föl rá, komiszárus uram? Én is fáradt vagyok ám nagyon! — Nohát, ülj rá! Majd csak nem rogyik össze alattad! A lován egyszer megint megszólal a betyár: — Ejnye, komiszárus uram! Az Isten áldja mög magát, adjon egy pipa dohányt! Régön nem pipáltam má! — Adok, fiam! Ilyent még nem pipáltál, miúta a gatyát mögkötötted! A mai nap nem ég ki a pipádból! A betyár rágyújtott. —Hátakkor, Isten áldja mög, komiszárus uram! Én mögyök, mert sietős az utam! Úgy elfüstölt a Vármegye elől, a szél se ért a nyomába... Két hét múlva megjelent a betyár a szanki cserénynél. A számadó mentegetőzött, hogy nem volt idejük a híradásra. 86 NAGY CZIROK László: Thorma János Múzeum Adattára: 4546. 87 NAGY CZIROK László 1965. 225-226. 48
