Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)

Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason

pellöget: lassan, gyöngéden ráz (Nyr. 1894. 239.)

péntyög: visszafelesel (Nyr. 1886. 333.)

pityákás: rossz gyomrú, válogatós az ételben (Nyr. 1886. 334.)

pityöre: ámyékszék (Nyr. 1886. 334.)

potorál: botorkák, ballag (Nyr. 1886. 334.)

pokolküszöb: vénasszony, szitkozódva (Nyr. 1886. 334.)

pöszérce: nők után futkosó ember (Lányokpöszércéje) (Nyr. 1886. 334.)

puffaszkodik'. duzzog (Nyr. 1886. 334.)

puruttya: ronda (Nyr. 1886. 334.)

súdul: magasra feljön (Fősúdult már a nap.) (Nyr. 1894. 239.) surjánbandi: eszelős (Nyr. 1894. 239.)

szógafa: könyök alakú fa, amelyre a pásztorok a bográcsot akasztják (Nyr. 1886. 428.)

szurutyka: aludt tej (Nyr. 1886. 428.)

szuszoga: kukoricalisztből készült, kanállal kiszaggatott haluska, melyet túróval vagy kenyérmorzsával hintenek meg (Nyr. 1886. 428.) tahó: a pápisták gúnyneve (a reformátusok csúfolják így a katolikusokat)

(Nyr. 1886. 429.)

tarcabás: tart, fél valamitől (Nyr. 1886. 429.)

tajmó: láb gúnyosan (Nyr. 1886. 429.)

tib-läb\ jár-kel, tipeg-topog (Nyr. 1886. 473.)

timporál: 1. összehivogat, gyűjt (Holnapra kapásokat timporálj!)

(Nyr. 1894. 239.), 2. cimbráz, kerít valamit valahonnan (Etört a kapa! No, máj timporájunk valahunnan másikat.) (Nyr. 1886. 473.) tortyogtat: harsogtat, gúnyos értelmű (Nyr. 1886. 473.) torzas-borzas: torzon-borz (Nyr. 1894. 239.) totojáz, totojgat: kényeztet, a széltől is óv (Nyr. 1886. 473.) totya: nagy ülepű, nehéz járású (Nyr. 1886. 473.)

ugri: a labdajátéknak az a mozdulata, amikor a labdát a földről visszapattanva elkapják (Nyr. 1886. 519)

vircsolódik: napról napra pörlekedik (Nyr. 1886. 519) vöcköm: a gyermek tréfás megszólítása (Nyr. 1894. 240.) zatyatol, zetyetöl: zöcsköl (Nyr. 1894. 240.)

zsufa, zsufi, zsúrmó: zömök (Zsurmóbb még a bátyjánál is.) (Nyr. 1894. 240.)

Tréfás szólások és közmondások37

A szólás egy nagyobb közösségben, szájhagyomány útján terjedő szókapcsolat vagy mondat. Gyakoriak a tréfás szólások, a szóláshasonlatokban pedig a humoros célzat teljesen nyilvánvaló. A szóláshasonlatban általában utalás van egy egyszeri megtörtént eseményre, melyet azonban gyakran elmos az emlékezet, s már csak alkalmazási körét ismerik.

37 SZEMERKÉNYI Ágnes-TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1982. 74-75., SZEMERKÉNYI Ágnes 1987. 327-328., 1988. 213-237.

19