Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Gszelmann Ádám: A tajói iskola múltja és jelene
son. Ennek vezetője hosszabb időn át Szentgyörgyi Lajos volt. (Szütsné Szentgyörgyi Lídia tajói tanítónő édesapja.) Az önálló tanyai iskolai igazgatóságokat 1913-ban szervezték meg. Tajó a keleti iskolai körzetbe került. A két körzet közötti választóvonal a Szabadka, illetve a Soltvadkert felé vezető műút volt. A kinevezett igazgatóknak kivételezett szerep jutott a tanyai iskolák irányítása terén. A hozzájuk tartozó 10-12 iskolában dolgozó tanítók szakmai vezetői voltak. Feladatuk volt, hogy a hozzájuk tartozó iskolákban egységes eljárások, pedagógiai elvek alapján folyjon a munka. Ellenőrizték az erre vonatkozó dokumentumokat. Feladatukat tanítói munkájuk mellett látták el. A hét egy napjára mentesítették őket a tanítás alól. A város által biztosított lovas fogattal járták végig az iskolákat. Havonta legalább egyszer minden iskolát meglátogattak. Minden hónapban a hozzájuk tartozó iskolák nevelői részére úgynevezett módszeres értekezletet tartottak, mely esetenként bemutató tanítással, módszeres eljárások megbeszélésével egészült ki. Az igazgatókat jól képzett, tapasztalt nevelők közül választották ki. Az állam az általa előírt oktatási rendelkezések betartását, a tantervi követelmények teljesítését, annak szintjét a királyi tanfelügyelőséggel illetve az azok által megbízott iskolalátogatók útján ellenőriztette. A tanfelügyelő minden tanévben minden iskola minden nevelőjét meglátogatta. A látogatás alapján az igazgatóval minősítették is a nevelőt, annak munkáját. A tanyai iskolák keleti körzetének (Tajónak is) igazgatói GREGUS GYULA. Aradon született 1873. március 21-én. Tanítói oklevelét 1893- ban kapta meg. Székelykevén kezdett dolgozni. A halasi származású Csery Zsófiát vette feleségül, az ő révén került Kiskunhalasra tanítónak. 1913-ban lett a keleti, azaz az V. körzet igazgatója. Az első világháború alatt hosszabb ideig katona volt. Ez idő alatt felesége helyettesítette az igazgatói munkakörben. Három és félévi katonáskodást követően 1918-ban tért haza. 1922-ig volt a körzet igazgatója, ekkor a Központi Elemi Népiskola igazgatójává nevezték ki. 1930. októberében halt meg. TALLÓSY JÁNOS. 1922. szeptemberétől 1925. januárjáig két és fél éven át látta el az V. körzet igazgatói feladatkörét. 1924-ben az Alsóvárosi Elemi Népiskola igazgatásával bízták meg. RÓNA GÁBOR. Az 1924/25. tanév második félévének kezdetén kapta meg az igazgatói megbízását. 1887. augusztus 1-jén született Kiskunhalason. 1907-ben kapta meg tanítói oklevelét Baján. 1907. szeptember 1-jén kezdett tanítóként dolgozni Kecelen a Római Katolikus Népiskolában. 1912-től Kiskunhalas több tanyai iskolájában, illetve az Alsóvárosi Elemi Népiskolában is tanított. 1925-től dolgozott az V. körzet igazgatójaként. Kiválóan képzett,jól felkészült tanító volt. Szakcikkei jelentek meg pedagógiai folyóiratokban. Jól ismerte a klebelsbergi iskolakoncepciót, annak a tanyai körülményekre való alkalmazásának elismert képviselője volt. Az 1930-as években tanfelügyelői megbízást is teljesített a kiskőrösi járásban. Tevékenysége, munkája példa volt a körzet tanítói előtt. Jelentős szerepe volt abban, hogy az iskolák az egyes pusztarészek központjaivá váljanak, arculatuk kirajzolódjon, élő közösségekké legyenek. Szorgalmazta az iskolán kívüli népművelő munkát. Ebben ő maga is tevékenyen részt vett. A tanyán élőkért végzett önzetlen és eredményes munkájáért napjainkban is tisztelettel emlegetik az idősebb tajóiak és mindazok, akik ismerték őt. Emberségéért, tudásáért, a tanyán tanítók munkájának segítéséért, kiváló emberi tulajdonságaiért volt kollégái tisztelték és szerették. 1927-ben vette feleségül a Tajón tanító Michaleczki Rózát. Házasságukból három fíú46
