Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Gszelmann Ádám: A tajói iskola múltja és jelene
sával romlásba döntötte nemzetünket. Az ifjúság politikai érdeklődése növekedni fog. Ezt egyértelműen tiltani nem szabad, de a politikai mozgalmakba való bekapcsolódás csak 15 éven felülieknek engedhető meg. A nevelők részére átképző tanfolyamokat kell szervezni, melyeken megismerhetik a bekövetkező politikai és társadalmi átalakulás lényeges mozzanatait. Az 1944/45-ös tanévben a régi tankönyvekből kellett tanítani, de a régi és az új világ közötti különbözőségre a tanítóknak rá kellett mutatni. A könyvek egyes anyagait át kellett értelmezni. A „Magyar Hiszekegy” mondását el kellett hagyni. A vallástanítás az eddigi keretek között folyhatott tovább.70 Lényegében az Ideiglenes Nemzetgyűlés a demokratikus átalakulás iskolai-nevelési programját fogalmazta meg rendeletéivel, de egyben útmutatást is adott az iskolák irányítóinak, nevelőinek. Ezen elvek fennmaradtak 1948-ig, a „fordulat” évéig, attól függetlenül, hogy 1945 nyarán megszületett az általános iskoláról szóló törvény. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. áprilisában rendeletet alkotott a közalkalmazottak — közöttük a pedagógusok - igazolásáról. Ennek célja megvizsgálni — egy felállított bizottság által - azt, hogy az illető közalkalmazott „az 1939. évi szeptember hó 1. napját követően tanúsított magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit.” Az Igazoló Bizottság Sváb Pál és Sváb Pálné tanítókat igazoltnak tekintette, s tanítói munkájukat folytathatták. Az Ideiglenes Kormány 1945. augusztus 16-án rendeletileg mondta ki a 8 osztályos általános iskola létrehozását. Kötelezővé tette az oktatást minden 6-14 éves gyermek számára. A létrehozott iskolatípus egységes alapműveltségről gondoskodott. Nem egyszerűen a 6 osztályos elemi megemelését jelentette 2 tanévvel, hanem lényegében az elemi iskola és a középiskola alsó négy évfolyamának egységbe ötvözését jelentette. A rendelkezés a felső tagozaton szakrendszerű oktatást feltételezett. Művelődési anyaga a polgári iskolák, illetve a középiskolák alsó négy évfolyamának tananyagával egyezett meg. 2 Az általános iskola megszervezésének az osztatlan és részben osztott iskolák esetében az volt az akadálya, hogy nem volt megfelelő berendezés, felszerelés, de szakos ellátottság sem. Tajón is, tanítóknak kellett vállalni az egyes szaktanárt igénylő tantárgyak tanítását. Kezdetben Sváb Pál egyedül, később Lovasi Annával megosztva vállalta ezt az 1960-as évek végéig. Tiszteletet érdemlő módon, nehéz körülmények között is, eredményesen végezték ezt a munkát az összevont osztályokban is. Folyamatos önképzéssel, napi többórás felkészüléssel elérték azt, hogy tanítványaik az előírt tananyagot megfelelő szinten el tudták sajátítani és a továbbtanulásra is felkészültek. Kezdetben problémát jelentett a tankönyvek hiánya is. 1946-tól folyamatosan jelentek meg az úgynevezett „koalíciós” tankönyvek. De ezeket alighogy bevezették, 1948/49-ben kivonták a forgalomból és új, a fordulat évéhez igazodó „szocialista” tanterv és tankönyvek jelentek meg. Mindez fokozta a tanítók megterhelését, de a gyakori tankönyvcsere a tanulást is nehezítette. Mindezek ellenére az 1949-50. tanév végéig Tajón is kiépült az általános iskola mind a nyolc évfolyama. De még hosszú évekig fennmaradt a kéttanítós oktatási forma. Az alsó négy évfolyamot Sváb Pálné, a felsősöket Sváb Pál tanította. A „fordulat éve” nemcsak a politikai és gazdasági életben hozott gyökeres és alapvető változást, de az oktatásügy terén - elsősorban annak céljait és nevelési követelményeit illetően - is lényeges fordulatot hozott. A politika, a politizálás az iskola mindennapjainak részévé vált, az iskolai munka fontos eleme lett. Egyértelművé vált a „szocialista” pedagógia alkalmazása, mely a szovjet pedagógia kritika nélküli átvételét jelentette. A tanyai iskolák összevont osztályaiban tanítók számára elrendelték a „Mjelnyikov” módszer al35
