Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Visszaemlékezések
Édesanyám a dombos Ozoráról, édesapám a szép Pannonhalmáról származott el a sík, alföldi, homokos pusztára. Korábban apa 2 évet töltött Budakeszin tüdőszanatóriumban. Szerencsés felgyógyulása után orvosai jó levegőt, száraz lakást és nyugodt életet javasoltak neki. Azonnal megkedvelte Tajót, mely az előbbi feltételeknek maximálisan megfelelt. Az már hab a tortán, hogy éppen itt talált rá élete párjára. A szüleim természete, kedvtelése nagyon sokban különbözött. Édesanyám impulzív, társaságkedvelő, jó mesélő volt. Szenvedett a magánytól. Mint a kotlóstyúk, mindenkit odagyüjtött maga köré. Imádott beszélgetni. Szeretett játszani: kártyázni, társasjátékoz- ni, de színházasdit is, amihez nagyon értett. A Kecskeméti Tanítók Arvaházból sokat jártak színházba. Ezeket az előadásokat utólag felelevenítették, de az iskolai színjátszásban is ügyesen szerepelt. Később tanítónőként gyerekekkel és felnőttekkel is sok színdarabot rendeztek jó ötletekkel, sikeresen, vendégszereplést is vállalva. Bagolytípusúként este sokáig ébren tudott maradni, de reggel szívesen lustálkodott volna. Minden iránt nyitott volt, az ismereteit hamar felcsípte, jól alkalmazta. Nagy empátiás készséggel rendelkezett. Nem véletlen, hogy fél Tajó titkait őrizte. Azt is, amit rábíztak, azt is, amit a gyerekek kottyantottak el „újságolásképpen”. Szokta idézni az egyszeri kisgyereket, aki így nyomatékosította a titoktartási kérelmet: „ne tessék elmondani, mert apukám azt mondta, hogy a számba pök, ha elmondom, mi történt”. Extrovertált, szangvinikus természetéből következően élénken reagált. Szeretete és haragja is látványos volt. A sok puszi, ölelés mellett a keze is hamar eljárt. Édesapám introvertált típus volt. „Pacsirtaként” hajnalban ébredt, s a tyúkokkal feküdt. Szorgalmas volt. Mindenre jutott ideje, mert jó időbeosztással élt. Nem szeretett kártyázni. Ha néha sikerült rávenni, alig lehetett kivárni, hogy letegye a lapját. (Látom, amint a kezében rázogatja!) Sakkozni, pingpongozni egy fokkal jobban szeretett. A színházasdiban csak a technikai részt vállalta. Amit viszont nagyon szeretett, az a méhészkedés volt. Ebben nem ismert pardont. Ő is nyitott volt minden iránt. Nagyon sokat és sokfélét olvasott. Az ismeretei szélesebbek és mélyebbek voltak, mint ami a képesítése alapján elvárható lett volna. Szívesen vitatkozott. Eredetileg nem volt társaságkedvelő. Szívesen tevékenykedett magában. Ilyenkor sütötte ki a jó ötleteit. Nehezen engedett fel az idegenekkel szemben. Keveset és ritkán beszélt magáról, gyerek- és fiatalkoráról. Optimista, jó kedélyű ember volt. Soha nem hallottuk panaszkodni. A szeretete mély, gondoskodó, de csöndes volt. Bármennyire különbözött a természetük, a jó Isten biztosan egymásnak teremtette őket, és szerencsére gondoskodott róla, hogy érvényesüljön is az akarata. Tartós házasságuk, szép családi életük egymás szeretetén, tiszteletén és azonos elveiken alapult. Fontos volt számukra a becsület, igazság, hit, lelkiismeret, kötelességtudat, felelősség, munka- szeretet, hazaszeretet, mértéktartás. Igazi közösségépítő, -megtartó néptanítók voltak. Vallották, hogy a szavaknak és tetteknek összhangban kell lenniük, hogy a nevelés legfőbb eszköze a jó példa, s ebben a pedagógusnak kell élenjárnia. Egymás véleményét, hatáskörét tiszteletben tartották a családban és az iskolában is. Amit egyikük megtiltott, a másik sohasem oldotta fel. Nagy hivatástudattal és kötelességtudattal rendelkeztek, ami megóvta őket a szakmai ellaposodástól. Abban, hogy ilyen mértékig a hivatásuknak és a népművelésnek tudták szentelni az életüket, nagy szerepe volt Öreganyának, aki azt mondta a fiatal Antónia tanító néninek: „Toncsikám, te csak foglalkozz a tanítással, a háztartásra ne legyen gondod!” Kezdetben felváltva tanítottak, hiszen sokáig csak egy tanterem volt: az 1-4. osztályt anya, az 5-8. osztályt apa. Összevont osztályokat sokkal nehezebb tanitani. Jó szervezést, felkészülést igényel, hogy biztosítani lehessen a tananyagban való ütemes előrehaladást 109
