Vorák József: Halasi móringlevelek - Thorma János Múzeum könyvei 31. (Kiskunhalas, 2009)
Janó Ákos: Vorák József és a halasi móringlevelek
Vorák József és a halasi móringlevelek Ajánlás az olvasónak Mindnyájunk számára fájdalmas, hogy e kötet szerzője nem érhette meg utolsó munkájának megjelenését. Nemcsak városában, Kiskunhalason, hanem megye- és országszerte voltak barátai, tisztelői, akik figyelemmel és megértéssel kísérték buktatókkal teli és áldozatokkal terhes életútját, amely a befejezetlenség ellenére is sikerekben gazdag, szű- kebb és tágabb közössége számára hasznos és eredményes lehetett. Vorák József (1915. május 1. Makó - 1984. március 16. Kiskunhalas) irodalom- és helytörténész, néprajzkutató. Előbb Budapesten tanítóképzőt végzett, majd a szegedi Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakos általános iskolai tanári képesítést szerzett. A főiskolán a néprajzi ismereteket Bálint Sándortól kapta, akivel a tanár-diák kapcsolat egész életre szóló barátsággá fejlődött. Munkássága során tőle kapott biztatást és szakmai irányítást. Előbb észak-bácskai falvakban, majd Kiskunhalason végzett pedagógiai és iskolán kívüli közművelődési munkát. 1950-52-ben általános iskolai igazgató, majd járási, később megyei tanulmányi felügyelő volt. Hangszalagjainak megbetegedése miatt foglakozást változtatott, és 1960-ban belső munkatársként a kiskunhalasi Thorma János Múzeumhoz került. A korábbi igazgató távozásával 1968. március 1-től a múzeum vezetésére kapott megbízást. Általános helyismerete, irodalom és művészetek területén végzett kutatásokat és tartott ismeretterjesztő előadásokat. A néprajzban pedig a szokások, viseletek és népi mesterségek voltak kutatásainak, tárgy- és adatgyűjtéseinek témakörei. 1979-től nyugdíjasként dolgozott tovább a múzeumban. Főbb művei: Halas népe. In: Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kiskunhalas, 1965. 130-212. A halasi szegény nép zendülése a Tanács ellen 1766-ban. In: Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kiskunhalas, 1965. 277-306. Halasi csipke. (Társszerző: Janó Ákos.) Kiskunhalas, 1969. Második kiadás 1979. Csokonai Békaegér harca kiskunhalasi Gőzön Imre énekeskönyvben. A debreceni Déri Múzeum 1969-70 évkönyvbe. Debrecen, 1970. 541-555. Emlékezés Nagy Czirok Lászlóra. Cumania II. Kecskemét, 1974. 467-487. Kolompár Kálmánná kiskunhalasi cigány asszony kézimunkái. Cumania II. Kecskemét, 1974. 206-228. The Embroideries of the Kiskunhalas Gipsy Women Mrs. Vilma Kolompár. Cumania II. Kecskemét, 1974. 169-205. Az 1807-es országgyűlés verses leírása. Cumania III. Kecskemét, 1975. 283-327. Kiskunmajsai cifra házoromzatok. In: Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 1999. 201-220. Utolsó, Házassági szerződések - móringlevelek című munkájában a kiskunhalasi római katolikus plébánia irattárában talált és a múzeum számára begyűjtött mintegy 180 írásos dokumentum anyagát mutatja be azok teljes szövegével. A házassági szerződések, „móringolások” népi gyakorlatát a történeti jogtörténeti és néprajzi kutatások mindez ideig alig méltatták figyelemre. Legkorábban Papp László: Kiskunhalasi népi jogiélete (Budapest, 1941) című munkájában hívta fel ezekre a figyelmet, majd Mándoki László: A siklósi reformátusok házassági szerződései címen 294 szerződést tett közzé (Néprajzi Közlemények , 1961.226-294.). Tárkányi Szűcs Ernő: A deficites jobbágy végrendelete a XVIII-XIX. században (Agrártörténeti Szemle, 1966. 411-431.) és Magyar népi jogszokások (Budapest, 1981) című művében találkozunk újra a móringolások szokásainak hagyományával. E sorok szerzője a Falu a pusztában című könyvében (Kecskemét, 2002) Az anyakönyv, mint hiteleshely fejezetében nyolc házas5
