Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Régészet - Varga Sándor: 10–12. századi lelőhelyek Kiskunhalas környékén. A földrajzi környezet és a lelőhelyek elterjedésének összefüggései
48 Varga Sándor Kiskunhalas és tágabb régiója a 10-12. századi lelőhelyek tükrében Kiskunhalas területéről és tágabb vidékéről kevés a jól megfigyelt és dokumentált 10-12. századi emlékanyag. A környékre jellemző kis sírszámú temetők, valamint a magányos temetkezések döntő többségét nem szakszerű régészeti feltárások során ismerte meg a kutatás, hanem mint feldúlt, bolygatott, hiányos leletanyagú lelőhelyeket. Hasonló képet mutatnak a vizsgált korszak második periódusára keltezhető lelőhelyek. A templom körüli temetők többségéről csak kevés információval rendelkezünk, és az esetek döntő részében azt sem tudjuk biztosan, hogy a középkori templomoknak van-e Árpád-kori előzményük. A terület legrangosabb sírját a Balotaszállás-Felsőbalota, Paptanyán előkerült, aranyvere- tekkel díszített mhában és gazdag lószerszámzattal eltemetett magányos női temetkezés képviseli.14 Néhány km-re távolabb, Kiskunhalas belterületén, valamint kissé északra Zsana mellett, az Eresztő-Kőkúton szintén egy-egy magányos női temetkezésre van adatunk. Míg a Dienes István által megmentett Dénes Marcell utcai női sírra a ruhaveretek hiánya és a lószerszámdíszek magas száma,15 addig Zsanán, a gyepszántás alkalmával előkerült temetkezésre ennek fordítottja, a lószerszámdíszek hiánya és a véretekkel díszített öltözet megléte ajellemző.16 Női temetkezésre utalnak a Kiskunhalas-Inoka lelőhelyről származó ingnyakveretek, kisebb méretű kerek veretek és szegecsek (lábbeliveretek),17 valamint a Kiskunhalastól északnyugatra fekvő Soltvadkert-Selymeserdőn feltárt sír leletei.18 A nemesfémekben gazdag női sírok férfi megfelelőit többségében csak szórványként ismerjük. Mindössze csak a rajzai maradtak meg a Balotaszállás-Balotapuszta és a Kiskunhalas-Rekettye lelőhelyekről származó ezüst öwereteknek.19 Kiskunhalas/Kiskunmajsa-Bo- doglárról még a múlt század elején kerültek elő töredékes fémtárgyak, amelyek egy része a honfoglalás korra keltezhető és szintén egy férfi temetkezésre engednek következtem.20 Fémleletekben szegényebb lovassír látott napvilágot Tompa, Körös oldalról,21 míg a homokhátság keleti széléhez közeledve, Kiskunmajsa határából további két, bizonytalan lelőhelyről van adatunk.22 Illancstól délre, Jánoshalma-Kisrátáról egy férfi és egy női temetkezést ismerünk. A két sírból egy félbevágott arany solidus, aranyozott ezüst övveretek, illetve vastöredékek, valamint ezüst lemezkarperec, ezüst gömbsorcsüngős fülbevaló és 2 db kengyel került a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe.23 Halastól távolabb, a Bácskai löszhát területén fekvő Madaras határából az 1970-es évek második felében, illetve az 1980-as évek elején két honfoglaló temető is ismertté vált. Az Árvái dűlőben feltárt 6 síros temető mérete és jellege alapján a Homokhát kis sírszámú, gazdag temetkezéseivel mutat rokonságot,24 míg a Kenderföldön előkerült 20 síros temetőrészlet 10. századi köznépi jegyeket visel.25 A három sírsorban elhelyezkedő sírok, melyek mintegy fele gyermeksír, jelentős része melléklet nélküli. Az ásató leírása alapján néhány sírt korabeli rablás bolygatott, de a mezőgazdasági művelés és a homokbányászat is károkat okozott a temetkezésekben. A sírokból kovakő, tegeztöredék, nyílcsúcsok és egy csontme- revítéses íj, valamint gyöngy és egy elhegyesedett végű, kerek keresztmetszetű huzalkarperec látott napvilágot.26 A homokhátság és a hozzá délnyugati irányban kapcsolódó löszhát belső területeinek 11. századi megtelepedésére mindössze két feldúlt temetőrészlet utal.27 Csávoly-tanyai iskola területén földmunka során egy nagyobb temetőt pusztítottak el,28 míg Jánoshalmán silógödör ásásakor mintegy 15 sírt tettek tönkre a munkások.29 A feldúlt temetkezésekből az előbbi helyen S végű karikák, gyöngyök, torques és csüngő mellett L András pénzei, utóbbi lelőhelyen S végű karikák és I. Béla pénzei kerültek elő. A sírleletek mellett ugyanakkor Halas környékéről ismerünk két, 11. századi pénzeket tartalmazó éremleletet is. Az egykori fehértói határrészből, a mai Kunfehértó területéről 1865-ben
