Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Régészet - Varga Sándor: 10–12. századi lelőhelyek Kiskunhalas környékén. A földrajzi környezet és a lelőhelyek elterjedésének összefüggései
10-12. századi lelőhelyek Kiskunhalas környékén 49 9 db ezüstérme került elő. A leírásban szereplő érmék valószínűleg egy all. század hatvanas éveiben elrejtett, I. Béla hercegi (1 db) és királyi (8 db) pénzeit tartalmazó, kisebb pénzlelet alkotórészei.30 A másik 11. századi kincslelet pontos előkerülési helye nem ismert, de nagy valószínűséggel szintén Halas határából származik. A 298 db-ból álló éremleletből a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába 83 db került.31 Az ismert pénzek között I. Istvántól I. Lászlóig bezárólag mindegyik 11. századi uralkodó érméje megtalálható, valamint további 4 db bizánci elektron érme is.32 Elsősorban Révész György gyűjtése kapcsán, valamint Pesty Frigyes kézirata és a Thorma János Múzeumban található feljegyzések alapján ugyanakkor Kiskunhalas határából több olyan adatot ismerünk, amely akár 11. századi soros temető meglétére is utalhat. Ilyen pl. a Kiskunhalas-Bodoglár Kőhalomról feljegyzett I. Géza, I. László és Kálmán dénárok,33 illetve nyílhegyek,34 a Kiskunhalas-Debeákon talált I. István,35 valamint a Kiskunhalas-Füzes Kuti- hegyről származó I. István és Péter dénárok,36 a Kun fehértó-Várhely/Várhegy lelőhelyen sírból előkerült fonott nyakperec37 és a Zsanán gyűjtött I. István dénár.38 A fentebb leírt temetőtöredékek, magányos temetkezések és szórványok mellett számos olyan adattal is rendelkezünk, amelyekről nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a népvándorlás időszakán belül melyik szűkebb korszakhoz tartoztak (6-13. század). Ezek többsége régi feljegyzésekben, újságcikkekben maradt ránk, amely adatok többsége ma már ellenőrizhetetlen. Ezek az alábbiak: Kiskunhalas belterületéről, még a 20. század elején nagyrészt elhordott Akasztó hegyen (?), 1913-ban, Lakos István földkitermelés közben 110 cm hosszú, ezüst díszítésekkel ellátott kardot talált. A kard további sorsa ismeretlen.39 Az előbbi lelőhelytől délre, az egykori Kard u. 8. sz. alatt, 1928 márciusában, az egyik épülő ház alapjának ásása során emberi koponya és vázcsontok, valamint lócsontok kerültek elő.40 1960-ban, a Szász Károly u. 35. sz. ház kertjében, vályogvetés során bolygattak két csontvázat, amelyek csontjain zöld elszíneződés nyomai lát- szódtak. A találók elmondása szerint korábbi évek folyamán lócsontváz is került elő a területről.41 A város belterületétől távolabb, Alsószálláson, a Hosszú sík nevű határrésztől délre található Nagy F. Lajos tanyájának környékéről nyílhegyek, csontok, pénzek és lószerszámdiszek előkerülését jegyezték fel térképre a halasi múzeum munkatársai.42 Kunfehértón, a Kovács-tanyától keletre homokbányászás közben előkerült részleges lovastemetkezéseket jegyzett fel Trillsam Márton,43 míg Bodoglárról, Gábor Kálmán tanyájának környékéről lovassírokról szóló adat ismert.44 A debeáki határrészből, a Jungreisz féle birtokon, 1927 tavaszán a birtokot bérlő Kárász János tanyája körül, szántás közben került elő emberi csontváz és egy ló maradványa.45 A felsorolt lelőhelyekből, illetve adatokból kitűnik, hogy Kiskunhalas vonzáskörzetéből jelenleg nem ismerünk sem a 10-11. században folyamatosan használt, sem pedig nagy sírszámú temetőt. Az esetek többségében magányos, vagy néhány síros temetőről van információnk, amely egyértelműen utal a megtelepedés alacsony fokára. Bár all. században már megindult a korábbi száraz, csapadékmentes periódust felváltó kedvezőbb éghajlati változás, ez a vizsgált területen történő megtelepedés mértékére csak lassan fejtette ki hatását. All. századi pénzeket tartalmazó köznépi, még pogány temetőtöredékek, mint láttuk a kedvezőbb földrajzi adottságokkal rendelkező Bácskai lösztábla területén jelentek meg (Csávóly, Jánoshalma) először. A kora magyar lelőhelysürűséghez és emlékanyaghoz hasonlóan területünkön egyenlőre szintén kevés a szakszerű régészeti megfigyelésekkel alátámasztott, all. század közepére, második felére keltezhető templomos helyek száma (2. ábra). Bár mindkét kistájról számos adattal rendelkezünk templom és a körülötte található temető meglétére, ezek döntő többségében, a forrásadatok hiányában, nem dönthető el, hogy pontosan mikor épült a templom, illetve mikor
