Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Régészet - Gallina Zsolt–Varga Sándor: Újabb adatok a középkori Halasról. A településszerkezet alakulása
Újabb adatok a középkori Halasról 41 Ezzel összefüggésben a 14. század második felétől Halas esetében egy kisebb népességnövekedéssel is számolhatunk, aminek eredményeként a század végétől, 1396-tól Halas a forrásokban mint mezőváros jelenik meg. Ez utóbbi tény is eredményezhette a templom méretének növelését, átépítését. A templom pusztulása és temetőjének felhagyása jelen ismereteink szerint nem határozható meg egyértelműen. Wicker Erika Révész György régészeti feljegyzései alapján a lelőhelyről előkerült pénzérmék felsorolásánál megemlít egy I. Rudolf (1576-1608) uralkodása alatt vert pénzt is.32 Ezt az adatot vette át Gallina Zsolt, aki 1999-es dolgozatában a Kiskunhalas környékén található Árpád-kori és középkori templomos helyeket gyűjtötte össze.33 Ezt követően Hatházi Gábor szintén ezekre az adatokra támaszkodva a lelőhelyet a 15-16. századra keltezte.34 Véleménye szerint a középkori Halast alkotó lelőhelyek (Templomhegy, Kápolnahely, Tabán) közül Kápolnahely faluját az 1566-os pusztítást követően az 1569. évi visszatelepüléskor még használatba vették. A tizenötéves háború pusztításai és főként az 1596. év hadjárata során azonban ez a városrész is végleg elnéptelenedett, és így 1626-os visszatelepülés sem érintette. Ekkor a település nyugatabbra, zártabb, védettebb területre húzódott feltételezése szerint.35 A szakirodalomban elterjedt, téves adaton alapuló keltezést a jelenlegi ismereteink alapján módosítanunk kell. Elsőként is Révész György a lelőhely említésénél csak Zsigmond király ezüstérméjét említi, I. Rudolf pénze nem szerepelt. Az 1920-as években előkerült újabb pénzérme Mária királynő (1382—1387) hibás veretű érméje volt. 2005-ben 6, majd 2007-ben további 7 pénzérme került elő a sírokból, illetve a templom omladékából. A 13 pénzből 11 db a 14. században kibocsátott pénz volt, míg 1 db töredékes állapota miatt meghatározhatatlan. A lelőhelyről a feltárás során előkerült legkésőbbi pénzérmét egy 1446-ban kibocsátott dénár képviseli. A Hunyadi János (1446-1453) kormányzóságának elejéről származó dénár a 347. sír mellékleteként került elő, ami a temető É-i árkához közel, a temető szélén helyezkedett el. Az eddigi eredmények alapján a 16. század végénél jóval korábbra kell helyeznünk a Kápolnahelyen előkerült templom és temető felhagyását. Jelen ismereteink alapján a 15. század végére történő keltezés tűnik valószínűnek. A kérdés eldöntése végett a templom körüli temető teljes feltárása adhat egyértelmű választ. Kiskunhalas belterületén az Árpád-kortól a 17. századig (Hatházi Gábor térképe nyomán)
