Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Néprajz - Szondi Miklós: Az írástudó alföldi juhászok hagyatéka. A kiskunhalasi rováspálcák 1802-ből
354 Szondi Miklós Madarassy helyesen írja, hogy a pálcák mindenikén két rovásbetüsor van, egymással ellentétes oldalon. A sorok nem egyforma terjedelműek és a pálcák végén, mintegy maroknyi szélességben az un. „bustrophedon” törvénye szerint, fejtetőre állítva visszafordulnak. Megjegyezni kívánom, hogy a ma ismert rovásemlékeink között nem szokványos ez a visszafordítós sorvezetés (más szóval ökörszántás). Ezt olyan rovó csinálja (ill. kénytelen csinálni, hogy a markoló kezének helyére is írhasson), aki nem ismeri azt az egyszerű megoldást, hogy hosszabb botot veszek a kezembe, mint a tervezett szöveg, így a kezem nem akadályoz a sor vé- gigírásában, s miután elkészültem az írással, utána vágom le a megírt botrészt. A halasi pálcák sorvezetése arra enged következtetni, hogy azt olyan juhászok csinálhatták, kiknek a hétköznapjaiban a számrovás botok voltak használatban, és kézenfekvő, hogy azokat már a használat előtt kész méretre vágták. Az írás-olvasás iránya mindegyiken jobbról balra tartó. Furcsának találom Madarassynak a következő okfejtését. Hivatkozik a 16-17. századi leírásokra, miszerint a székely betűrovásokat négyszögletesre faragott botokra metszették már abban az időben. Juhászok által készített, múzeumainkban őrzött számrovások is mind arról tanúskodnak (írja tovább), hogy a rovásjegyek alá a gömbölyű felületeket mindig laposra faragták és ezáltal a természettől gömbölyű pálcákat is többszögletűvé alakították. Majd Sebestyén Gyulát idézi, aki (az 1900-as évek elején) először vetette föl, hogy a rovásírás betűi nem lapos vagy szögletes, hanem gömbölyű rovásokon jöhettek létre. Majd összehozza ezt a zavarkeltésre is lehetőséget adó mondatot: „Ha figyelembe vesszük, hogy rováspálcáink megfaragásával elsősorban pásztorokat vettek gyanúba, meglepőnek kell találnunk, hogy éppen a számrovás technikájában felnőtt juhászok tértek volna arra az útra, amelyet száz évvel később Dr. Sebestyén Gyula elgondolása nyitott meg a tudomány számára!?” Madarassy tehát azt kéri számon a juhászokon, hogy miért gömbölyű felületű fákra róttak, amikor az ő idejükben már a többszögletűvé alakított fák voltak gyakorlatban. S ugyanezzel a mondattal tereli is az olvasó figyelmét Sebestyén munkásságára, azt sugallva, hogy azt ismernie kellett a pálcák rovójának. A következő megállapítása sem állja meg a helyét: „Ami a pálcákra felrótt jegyeket illeti, megállapítható, hogy semmiben sem térnek el attól a rovás ábc-től, amelyet Dr. Sebestyén Gyula leközölt” (itt a „Rovás és rovásírás” című könyv 278. oldalára hivatkozik). Ezen állítással szemben az az igazság, hogy valóban sok betűegyezés látható a könyvben közölt ábc és a pálcákon olvasható szövegekben, ami természetes, ha arra gondolunk, hogy Sebestyén is a nép körében gyűjtötte azokat olyanoktól, akik az ő gyűjtését megelőző száz és ezer évekkel korábban is már tudtak írni a rovás betűinkkel. A „semmiben sem térnek el” kifejezés ellenében a következő példákat tudom fölhozni: A V betű a 2. pálcán négy esetben így néz ki:/A , míg Sebestyénnél pedig, a ma is használt formát láthatjuk: (4 (Deák Dezső íráskutatónak - a jelen tanulmány kéziratának átolvasása után -, elfogadható a pálcák eredetiségének állítása. Hozzátette még, hogy a középkorból ismert, Nikolsburgban megtalált rovás-ábécénk is párhuzamos, függőleges szárral mutatja be a rovás „V” betűjét. Állítása szerint - az általa „szétterpesztett szárú, latin M betű-szerű jelnek” mondott, azaz a „V” rovásjelnek -, nagyon régi alakja a kőkorszakba nyúlik vissza, a mezőgazdaság kezdeteihez, és a gabonatermesztéssel áll minden bizonnyal kapcsolatban. Érdekes - folytatja -, hogy ugyanolyan értelemmel és ugyanolyan ábrázolással a sumereknél is megvan, nem csak Lábát szótárában, hanem arcos edényeken - tehát tárgyi leleteken - is. Ezen ősi jel használata is nagyon meggyőző neki, a rováspálcák eredetiségét illetően.) A TY betű a 13. és a 15. pálcán Sebestyénnel megegyezően szerepel: X, azonban a 3. számún teljesen áthúzottak a segédvonalak: % .
