Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Cseri Gábor: Halas a Magyar Rádióban az 1930-as évek elején

282 Cseri Gábor seinek, a Rákóczi-korszak vitéz katonáinak a sírját és nagy faragott kőszobor emlékművét. Ez a ,, rég múlt dicsőségéről beszélő ” szobor egy kardjára támaszkodó búsuló kuruc vitézt ábrázol. Damkó József szobrászművész alkotása, s 1904-ben emeltette Halas város hazafias közönsége az itt elesett kuruc vitézek emlékének, s ide temették az eddig u.n. „Kuruc-halom "-ban nyugvó vitézeket is. Az egész országban egyetlen kuruc-szobor a halasi,, Búsuló kuruc ” szobra. Innen a város legszebb utcáján a Kossuth Lajos utcán haladhatunk befelé a városba. Na­gyon kevés alföldi város dicsekedhetik ilyen szép utcával. Jó makadámköves úttest halad a kö­zepén, s két oldalt két-két fasor övezi, mely sorok között füves ágyakban szebbnél-szebb virágok nyílnak az év minden szakában. A Kossuth utca közepén találjuk a ref. Szilády reálgimnázium többoldalas, parkszerű ud­varban elterülő impozáns épületét. Az iskola az idén zárta be 300. tanévét, mai épületébe azon­ban csak az 1890-es években költözött. Ősidők óta a halasi kultúra világítótornya, fárosza. 41.000 kötetes könyvtára 1933-ig ingyenes nyilvános közkönyvtár volt. Tekintve, hogy Halason működött Szilády Áron és Thúry József e két nagyhírű orientalistánk, a könyvtár különösen gazdag keleti nyelvészeti munkákban. Régiségtára, ha nem számítható is nagyvárosi modern múzeumnak, az iskolai gyűjtemény kereteit messze túlhaladja. Igen nagy mennyiségű pénz- és érmeállományán kívül láthatunk itt a kőkorszaktól kezdve egészen a világháború különleges emlékéig minden közbeeső korból egy-egy edényt, ruhadarabot, fegyvert, szerszámot, képet, szobrot stb. Legértékesebb darabja egy Anjou-korból származó remek arany ivóedény az u.n. „Fehértói-lelet”, melynek értékén s szépségén kívül művészettörténeti jelentősége is nagy, s az 1873-ikipárizsi világkiállításon is szerepelt. Érdekes népművészeti ritkaságokban is gyönyör­ködhetik, aki felkeresi a bárki számára készségesen nyitva álló gyűjteményt. Az iskola hatalmas területű füves, fás udvarán modern sport tér van, hol a helybeli és kerü­leti athlétikai versenyeket szokták megrendezni. Tovább haladva több nagyon csinos épület vonhatja magára figyelmünket. Befordulva a Fő utcára a központi állami elemi iskola hatalmas, emeletes vöröstégla épülete után, s végül több csinos, jellegzetes vidéki kúria után a város kellős közepén elibénk tűnik Halas legnagyobb épülettömbje a tornyos városháza. Valamelyest alakra, elrendezésre kisebb méretekben a híres szabadkai újvárosháza épületéhez hasonlít. Érdekes magyaros stílusban 1904-1905-ben épült. Magába öleli az a hatalmas épület a városi hivatalokon kívül a rendőrség, a járásbíróság, a te­lekkönyvi hivatal helyiségeit is. Van benne szálloda, nagyvendéglő és kávéház s vagy 12 üzlet- helyiség. Ugyancsak a városháza épületében van elhelyezve a csinos színház is. A városháza tornyából szép lilátás nyílik a városra és környékére. A városháza szomszédságában találjuk a református egyház hatalmas fehér templomát, mely a magyarországi egyszerű kálvinista templomstílnek egyik legszebb, legmegkapóbb pél­dánya. A római katholikus egyház templomát a városházától délre haladva a Fő utca végén talál­hatjuk meg. A belül barokk kiképzést mutató szép templomot most az idén festették és díszítették fel újra. Mellette csinos kis park terül el, közepén egy művészi Szentháromság-szoborral. A városháza mellett és a református templom mellett nagyon kedves pihenőhelyet találha­tunk, mert jókora fás, virágos parkot találunk. A parkfődísze a város Hősi emléke Szentgyörgyi István alkotása e szép és nemes gondolatot jelképező szobor, mely egy szomorú hadiözvegy édesanyát és egy serdülő hadiárva gyermeket ábrázol, midőn a fiú édesapja s a hősök példájá­ra esküszik. Ez a szobor országos hősiemlék-szobor kiállításon egyszerűségével s mégis mély­ségével az első díjat nyerte. Halas lakóinak száma 30.000, kiknek nagy része gazdálkodással foglalkozik. Halas tehát elsősorban mezőgazdasági város. Eddig főleg a gabona és állattenyésztés volt a főág, csak

Next

/
Thumbnails
Contents