Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Végső István: Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920
Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920 259 a községházára vitték kihallgatásokra a direktóriumi tagságot, Újhelyi Andrást (Forráskút), Horváth Istvánt (Árpádközpont), Móra Ferencet (Paptanya), Majláth Sándort és Horváth Imrét, majd 4 nap múlva kivégezték őket.53 A brutális leszámolásokat a megszállt Bánsági övezet francia parancsnoka, De Toumadre tábornok nem tűrte minden alkalommal, így Gábor Antal direktóriumi élelmezési bizottsági elnök, elfogása és megverése ügyében tájékoztatást kért a vármegyei főispántól. Ennek hatására az egykori tisztviselőt kiengedték a pincéből, ahová zárták, és a bíróságnak adták át a különítményesek. Az igazolási időszakban is a francia parancsnoknak köszönhető, hogy bár elbocsátások, internálások, letartóztatások történetek, de azokat már a törvény keretein belül foganatosították az ellenforradalmi szervek.54 Öttömös 1918 őszétől a szerb megszállástól tartva nemzetőrséget állított. A közigazgatás változatlanul működött tovább. 1919 tavaszától semleges zónába került, hiszen sem a Vörös Hadsereg nem vonult be, sem a megszálló szerb alakulatok. Viszont júniusban utóbbiak többször megpróbáltak behatolni területére, de ezt a Gergely Károly szakaszvezető vezette nemzetőrség megakadályozta. Június 28-án történt nagyobb összecsapásban 2 nemzetőr és több szerb katona is megsérült. A helyiekkel kiegészülő nemzetőrség csak rekvirálás, garázdálkodás miatt ideérkezőket minden alkalommal elűzte, távol tartotta a fegyveres csoport, és csak 1920 februárjában szerelték le őket a visszatérő csendőrség tagjai.55 A kiskunhalasi határral területileg érintkező Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Tázlár településeit kivétel nélkül, el érte a Kalocsa vidéki ellenforradalom. Tázlár (Prónayfalva) községben a munkástanács szervezése 1919. március 25-re fejeződött be.56 10 majd 7 később 26 képviselőből álló munkástanács (néptanács) jött létre Varga János református tanító elnökletével. Később helyi vörösőrség 15-19 fővel is megszerveződött.57 A direktórium intézkedései között szerepelt többek között, hogy elbocsátotta a jegyzőt, és minden vallási megnyilvánulást megtiltott a református iskolában. A község határában a kiskunhalasi direktórium is rekvirált.58 Kisebb tázlári ellenforradalom tört ki májusban, a román hadsereg Tiszáig való előnyomulása hírére. Parasztok és gazdák támadtak neki a direktóriumnak, és űzték őket ki a tanácsházáról. A vörösőrségtől a fegyvereket elvették és egymás között kiosztották.59 Ám budapesti kiküldött Grossz Dezső vezetésével a bácskai Vörös Ezred egy szakasza gyorsan leszerelte a helyi lázadást, és a bujtogatók közül 15 főt a Markó utcai börtönbe vittek. A Kalocsa vidéki ellenforradalom ide is átcsapott, bár nem vetett nagy hullámokat, inkább az azt követő megtorlás. A vörösterror idején Aczél Aladár adóügyi előadóba lőttek hármat, akit később a fővárosba vittek.60 Czeiner Ferenc református lelkészt Soltvadkertre hurcolták felakasztani, de neki az egység parancsnoka, Povácsay Béla megkegyelmezett. 1919 augusztusában megérkező románok is komoly fosztogatásokat rendeztek, de hamar kivonultak. Az utánuk érkező Prónay Pál-féle különítményesek viszont a direktórium vezetőit elfogván, megbotozták őket a tanácsháza udvarán. Két kiskundorozsmait, egy tanítót és egy polgárt pedig a község határában agyonlőttek. A Tanácsköztársaság a későbbiekben sem maradt nyom nélkül, mivel az újjáalakult képviselőtestület 1919 őszén megállapította, hogy 50.000 korona jogtalan kiadás történt, és ezért feljelentést tettek az egykori kommunista tanácstagok ellen.61 Az őszirózsás forradalom keceli, egyik legfontosabb és sokatmondó eseménye a nemzeti tanács megalakulásán felül az volt, amikor a hazatérő katonák és a hadiözvegyek 1918. november 2-án Veress József jegyzőt testi erőszak alkalmazásával hadisegély kifizetésére kényszerítették. 1919. március 21. után „proletárokból” álló Tízes Bizottság vette át a község közigazgatását, ami később községi munkástanács néven intézkedett. Csak áprilisban alakult meg a öttagú direktórium, Zsoldos János (Joachim), Topolai Vince, Flaisz Károly, Hemző Károly és id. Rácz József tagokkal. Megindultak a proletárdiktatúrát jellemző intézkedések is, la- kásrekvirálások, államosítások, földosztás, vörösőrség alakítása. A választást megzavarta, hogy egy leittasodott vörös katona lelőtte egy keceli lovát.62 Májusban válság állt be a direktó
