Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Végső István: Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920
258 Végső István iáknak kedveztek.43 1919. március 24-25-én alakult meg a munkástanács, melynek élére 5 fős direktórium került Grünsberger Gyula elnök és Udvardi Lajos elnökhelyettes és tagságuk: Garas Ádám, Kertész Dániel, és dr. Kellner Ármin vezetésével.44 Államosítások, vörösőrség, foldosztó bizottság, lakásrekviráló bizottság alakulása mellett utcanév-változtatások jelezték egy új eszme hatalomra kerülését.43 A szigorúan római katolikus településen a szélsőbaloldali eszmeiség illetve a proletárdiktatúra gyengesége a lakosság ellenállását és passzivitását váltotta ki. Kétszer is új direktóriumot kellett választani, ezeknek júniustól Felföldi Ádám, júliustól Fü- löp József az elnöke.46 Gyorsan összeomlik a helyi tanácsrendszer augusztusra. Bár augusztus 5-én még a 7. vöröszászlóalj folytatott utóvédharcot a környéken, de hamarosan már a román megszállás alatt lett a község. Rekvirálások, garázdálkodás volt erre az időre jellemző, melyet még egy durva esemény szakított meg. Augusztus 12-én, Kígyósnál, Meszes Ádám tanyájánál részegeskedő és két „fehér” tisztet fogságban tartó román 5 fős járőr, kiskunmajsai civilekkel csapott össze. 4 román katonát megöltek, és a Bogárzó nádasába dobtak. Másnap a fegyvert ragadókat: Lukács Pétert (24 éves), Lukács Józsefet (21 éves), Hatvani Andrást (18 éves), felkutatták, és a helyszínen agyonlőtték a románok, családjaik tanyáit felgyújtották.47 Szánkon a Zaka Sándor elnök vezette direktórium és a kommunista propaganda igen kevés tevékenységet tudott felmutatni. 38 tagú tanács alakult. Bár a rendelkezéseket próbálták végrehajtani, leglátványosabb intézkedésük a földosztás volt, amit a helyi viszonyok szerint oldottak meg. Mivel erre a településre nem volt jellemző az „igazságtalannak mondott” nagybirtok, inkább a kis- és középbirtokosok voltak a szankiak, így a földek „szocializálása” is igen kis mértékű volt, a direktóriumi jegyzőkönyvek szerint. Kiskunfélegyházi küldötteknek kellett lejönni helyenként, hogy a lakosságnak megmagyarázzák, hogy mit is akar a proletárdiktatúra.48 Ahogy alakult úgy szép csendben is szűnt meg a direktórium. Ám a Kecskemétről ideérkező különítményesek nem voltak erre tekintettel. Takács János volt élelmezési biztost megverték majd 50 botütésre ítélték. Korom István direktóriumi tagot szintén bántalmazták, de ő bele is halt a sérüléseibe. Majd nyilván megfélemlítésből egy pusztamérgesi zsidó kereskedőt itt vertek agyon, és egy ismeretlen személyt pedig a fogadóban akasztottak fel.49 Kiskundorozsma különleges helyzetben volt a demarkációs vonal miatt. Szegeddel együtt a francia intervenciós csapatok fennhatósága alatt álltak több kisebb-nagyobb Csongrád vármegyei településsel együtt. Ez alapvetően meghatározta azt, hogy a Tanácsköztársaság hatalma vagy részben vagy semmiképpen nem tudott befolyásoló tényező lenni az itteniekre. A vármegyeszékhely közelsége miatt a szociáldemokrata és kommunista eszmék itt is gyorsan tért hódítottak, még a századforduló körül.50 1918-tól folyamatos sztrájkok és a község irányításáért folyó küzdelem kötötte le a lakosság és a politikai erők erejét. A szociáldemokraták és a kommunisták közti viszály itt sokkal látványos és egyértelmű volt, amit a Szegeden történt 1919. március 11. két baloldali párt közti összecsapás is jelzett. A március 21. fordulat után az addig politikai eseményekbe nem avatkozó franciák madagaszkári négerekből és algériai lovasokból álló, 157. gyarmati gyalogezrede szállta meg a községet abból a célból, hogy elvágják a Tanács- köztársaságtól a demarkációs vonalon belüli részeket.51 Ennek ellenére a 3 tagú direktórium itt is létrejött, bár külterületi Zsombótanyára kellett települniük. A régi községi vezetők viszont Kiskundorozsmán folytatták addigi tevékenységüket. A direktórium az alapvető proletárdiktatúra szervezés alapjait viszont megkezdte. Vörösőrséget, földműves szövetkezetét, bírói hatalmat állított fel, valamint egészségügyi és oktatási intézkedéseket is hozott a saját magának kijelölt területen. Sőt, földosztást is indított Wolf Miksa 650 holdas birtokán, és még propagandát is folytatott a gyarmati csapatok között is arab és francia nyelvű kommunista röplapok osztogatásával.52 Kiskundorozsma lakossága nem mehetett ki a tanyájára. A külterületen már a vörösőrség volt az úr, és minden kémgyanús egyént a szatymazi katonai parancsnokság elé állított. A fehérterror idején, 1919. augusztus 4-én Prónay Pál különítményesei bántalmazások közepette
