Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Végső István: Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920
Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920 257 szolgált vörösőrt, közellátási bizalmit és Dénes Marcell 26 éves vörösőrt, aki a vasúti ellenőrzésekben vett részt. Utóbbit ismeretlenek, míg a többieket a város határában lévő téglagyárnál végezték ki aznap délután egy órakor.26 Ugyanekkor, velük viszik a súlyosan bántalmazott Míg G. Károly 31 éves cipészt, szociáldemokrata majd kommunista politikust, a közellátási hivatal tagját, aki a Kalocsa vidéki ellenforradalom leverése utáni keceli forradalmi törvényszék tagja volt. Őt többekkel együtt 1919. augusztus 7-én felakasztották Kecelen, majd a temetőárokba dobták.27 Később jönnek, 1919. augusztus 9-én dr. Paprika Antal 38 éves ügyvédért, szociáldemokrata politikusért, egykori direktórium tagért, majd a közellátási hivatal vezetőjéért „fehérek”, és végzik ki Rekettyepusztán, Simon András kukoricása mellett.28 1919. augusztus 8-án érkeztek meg a román megszálló csapatok, és egészen november 18-án maradtak itt. Ezalatt a kommunista és szociáldemokrata szervezetek néhány vezetőjét és tagját összefogták és 25-25 botütéssel a férfiakat, a nőket és idősebbeket 500-5000 korona pénzbüntetéssel sújtották.29 72 kommunistagyanús személyt átszállították a kecskeméti internálótáborba, további vizsgálatok lefolytatására.30 Kérésükre keresztény szociális plakátok terjesztésével vádolt Ván Benjámin református segédlelkészt és Kardos Béla római katolikus papot Bori Benő rendőrkapitány letartóztatta.31 A román tisztek dorbézolásai, rekvirálásai ezalatt a rövid idő alatt is komoly veszteségeket okoztak, mintegy félmillió korona kár esett csak a városi tulajdonban, és 3-4 millió koronára becsülték a külterületek káreseteit.32 Megszállásuk utolsó napjaiban ostromállapotot hirdettek ki.33 1919 őszétől a helyi fogdába 18, de 1920. január elejétől Kalocsán 12 kommunista volt, várva az ottani törvényszék felelősségre vonását. Bor Antal, Fazekas Gábor, Hibó Sándor, Horváth Sándor, Kardos István, Lengyel Dénes, Makai Gyula, Paprika Károly, Szentpétery Béla, Zöldi Kázmér, és két nem helyi személy várt az ítéletére.34 Számtalan embert hallgattak ki 1919/1920 fordulóján. Ennek egyik áldozata az 1919 télen, öngyilkosságba menekülő Faddi Pál a direktórium nevében mezőgazdasági munkákat ellenőrző bizalmi, aki vallatások hatására dobta el magától az életet.35 1920 januárjában 16 kommunistát tartóztattak, akiknek egy részét internálták, másik felét szintén törvényszéki eljárás alá vonták.36 Többek délszláv, délvidéki és horvát területekre menekültek és bujkáltak.37 Az első ítéletet a kiskunhalasiak közül, Szentpétery Béla borbély kapta a kalocsai törvényszéken 1920. márciusban, 8 évi börtönbüntetést.38 Bor Antalt 7 évi börtönre, Hibó Sándort 5 évi fegyházra, Paprika Károlyt 5 évi fegyházra, Kardos Istvánt 4 évi fegyházra, Makai Gyulát 3,5 évre, Fazekas Gábort 2,5 évre, Darányi Józsefet és Szakács Istvánnét 2-2 évre ítélték.39 Bemáth Lajos ellen polgári és egyházi eljárás is indult, mivel a gimnázium kapcsán több vallás és intézményellenes intézkedést hozott, mint a direktórium művelődési bizottságának tagja.40 A lakosságot sanyargató fővárosi népbiztosi küldöttek is bíróság elé álltak, és több év büntetéseket kaptak.41 A fehérterror véres eseményei a városban csak 1920 tavaszán fejeződtek be. 1920. május közepén az Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME) kecskeméti tagjai gyűlést szerveztek, és Kiskunhalason zsidóellenes plakátokat függesztettek ki. Két zsidó származású személy: Práger József és Schwarcz Sándor ezeket nem tűrték el, és tiltakozásul letépték az utcai falragaszokat. Ezért a szélsőjobboldali szervezet tagjai elfogták őket és a városi hatóságoknak adták át, akik barakkokba zárták őket. Azonban a helyi katonai városparancsnok elengedte őket. Práger valószínűleg elbújt, míg Schwarczot az ÉME aktivistái - Szabó Károly helyi szikvízgyártó segítségével - a késő esti órákban felkutatták és megölték.42 Az Alsó-Kiskunság déli részét így városunkkal együtt Kiskunmajsát, Szánkót általában hasonló módon érintette a terror és a megtorlás, de Kiskundorozsmát, Öttömöst, amelyek a demarkációs vonal mentén voltak, teljesen más események jellemezték. A Kiskunmajsán 1918 októberétől bekövetkező változások igen jól elősegítették a baloldali erők előretörését. Itt is előfordultak fosztogatások és zavargások, amik a rendteremtő programot hirdető kommunis-
