Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Végső István: Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920
256 Végső István rek vették át. Március 22-24-én a Hibó Sándor cipész, a Szerényi Adolf, a Hatházi Imre, és a Fazekas Gábor földmunkás vezette direktórium került a város élére.8 Tevékenységük leginkább a Tanácsköztársaság felső vezetésének, a Forradalmi Kormányzótanács rendeletéitől függött.9 így megtörténtek például: az államosítások, a hittanoktatás betiltása, néhány utcát is átneveztek, április 5-én Vörös Őrség szerveződött. Minden intézménybe, szakterültre munkásokat, „agrárproletárokat”, megbízható elvtársakat helyeztek. A kommunisták sok boltot bezártak, kisajátítottak, házkutatásokat tartottak és „rekviráltak” a módosabb polgároknál. Több egyesületet betiltottak.10 Ceglédhez hasonlóan kényszeradót vetettek ki a „gazdag” parasztokra." A Sóstófürdőt a munkásság és saját „elvtársi” igényeik céljára vették igénybe.12 Idegen népbiztosi küldöttek helybeli hölgyekkel lovas kocsikon járták a határt, és ami megtetszett nekik, lefoglalták, elvitték a „hatalom nevében”. A közellátása romlása és a magyar Vörös Hadsereg élelmiszerhiánya miatt más budapesti kommunisták is lejöttek, és erőszakos módon szerezték be, amire szükségük volt.13 A május 11. népgyűlés végül ezeket a feltorlódott indulatokat hozta felszínre, és nyílt kommunistaellenes tüntetéssé vált.14 A direktóriumon belül ezért belső feszültségek kerültek elő. Az addig kisebbségben lévő kommunisták kihasználva a zavart egyre inkább előtérbe kerültek. A május 26. direktóriumi ülésen heves szócsata bontakozott ki a fővárosi küldöttek és a helyi intézőbizottsági tagság között, előbbiek magatartása és eljárásai miatt. 15 Bár a népbiztosokkal szemben panaszt nyújtottak be a felsőbb hatóságoknak, a propaganda még erőszakosabb lett a nem kommunistákkal szemben. Május folyamán a kiskunhalasi forradalmi törvényszék például ítéletet hozott forradalom elleni vétség, Vörös Hadsereg gyalázá- sa, vészhírek terjesztése, hatósági intézkedésekkel szembeni ellenállás, lőfegyver be nem szolgáltatások tárgyában, ahol a bűntettől függően 1-3 évi fegyházat, 1-2 hónapi börtönt, 10-30 napi elzárását, pénzbüntetést is adtak.16 Több kommunistaellenes személy a környékbeli tanyavilágban bujkált a hatóságok elöl.17 A sajtó, Halasi Vörös Újság, majd Halasi Munkás néven egyre durvábban támadt a vallási, polgári, nemzeti hagyományok és szokások ellen.18 A Tanácsköztársaság elleni felkelésekből a város csupán annyit érzett, hogy június végén, Kiskunhalason állomásozott vagy itt gyülekezett több vörös alakulat, amely a Kalocsa vidéki ellenforradalom leverésére indult. Nagy valószínűség szerint, ha nincsenek itt határvédelmi és bácskai alakulatok, akkor a város nagyszámú parasztsága csatlakozik a kibontakozott ellenforradalomhoz. Ebben a helyzetben viszont csak némán tűrhette, hogy 1919. június 23-án éppen innen indultak el a vörös katonák „megtisztítani” a Kiskőrös-Kecel-Soltvadkert háromszöget, majd Hajóst és környékét az ott fellázadt emberekkel szemben.19 A rendőrkapitánysági jelentés szerint a helyzet a direktóriumon belül sem volt ekkor nyugodt: „...a vörös uralom nehéz órákat élt át... a direktórium s más vörös szervek rémülve gondoltak az elkövetkező eseményekre, állandóan fűtve tartották a vasúti mozdonyokat... a lakosság szorongásukat örömrepesve nézte, s várta a fejleményeket ...az itt lévő nagyszámú ismeretlen érzésű vörös katonaság miatt nem léphetett a tettek mezejére."10 Ezt támasztja alá egy másik rendőrségi jelentés is, mely szerint Kiskunhalason a helyzet nagyon kétszínű, mivel a lakosság a proletárdiktatúra ellen van, és nagy a szociáldemokraták és a lakosság ellenállása a kommunistákkal szemben.21 Augusztus 1. bár az országos munkáshatalom összeomlott, viszont a helyi direktórium és hatóságai tovább működtek, jelezve ezzel is az első magyarországi proletárdiktatúra szervezetlenségét.22 A kommunista állam megbukott, amit a helyiek örömujjongással23 vettek tudomásul, de a kiskunhalasi direktórium csak a Prónay-féle különítményesek 1919. augusztus 6. érkezésére adta át a hatalmat.24 Ezen a napon fogták és hurcolták el, brutális verések közepette Brinkus Lajos 44 éves rendőrt, a vasútállomást ellenőrző vörösőr század alegysége parancsnokát, Kovács Sándor 47 éves földművest, szociáldemokrata politikust, a direktóriumi elnökség tagját, Szűts József 45 éves tanítót,25 szociáldemokrata politikust, a munkástanács tagját, Huber Oszkár 28 éves rendőrt, a detektívcsoport vezetőjét, Kocsis Lajos 34 éves bácskai 15. ezredben
