Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Kolozsváry-Kiss István: Adatok a kiskunhalasi Sóstó-fürdő történetéhez
Adatok a kiskunhalasi Sóstó-fürdő történetéhez 187 2. A csárda tornáca és a bővítés 1940 körül Imrényi-Szabó Imre: Öreg udvarházak 1944. 40. kép rűtlen volt e vétel. Más körökben meg épen divatba jött, a fiirdő- ért kiadott 10.000frtot úgy tünteti fel, mint valami elveszett pénzt s a Sóstó, meg annak megvétele rossz és kevésbé rossz élezeknek szolgált czélpontjául. E lapban volt alkalmunk már egyszer a múlt tavaszon kifejteni e felfogásnak téves voltát s elégtételünkre szolgál, hogy azt most a tények is megczáfolják. Ha a Sóstóért a mostani körülmények közt megadják haszonbérül a vételárnak 13-15%-át, akkor annak megvásárlását rossz üzletnek nevezni nem lehet. Hangsúlyozzuk azt, hogy a „ mostani körülmények közt. ” Mert mindenki tudja, hogy a Sóstó az eddigi kezelés mellett olyan állapotra jutott, hogy az új bérlőnek csaknem egészen újból kell kezdeni a közönség odaszoktatását, hogy ott el volt hanyagolva minden s hogy a közönség az ott tapasztalt bánásmód miatt bizonyos idegenkedéssel van a fürdő iránt. S azért mégis megígérték és megadták érte az aránylag nagy bérösszeget. Ha a bérlő a közönségnek kedvébe jár s csak némi ügyességet is tanúsít a telep kezelésében, a Sóstó látogatottsága és forgalma nem is sejtett mérveket ölthet. S erre nézve nem is kell azt kívánnunk, hogy a közönség bármi melléktekintetből tudatosan „pártolja ” a fürdőt. A Sóstó olyan intézet, a melyet a közönség Halason egyszerűen nem nélkülözhet. Nem lehet képzelni nagyobbacska helységet, a mely közfürdő nélkül ellehetne. Nézzük meg akármelyik vidéki várost, kisebbet vagy nagyobbat a miénknél, az élelmes magán vállalkozás, még nagy befektetéssel is mindenütt alapítfürdőhelyet és pedig épen nem a közügyek iránti lelkesedésből, hanem egyszerűen azért, mert az így vállalatnak a jövedelmezősége kétségtelen. S az eféle intézetek virágoznak is mindenütt, még Halasnál sokkal kisebb és kévésé vagyonos helyeken is. A vendéglő 1862-ben épült terme, 1940 körül
