Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Kolozsváry-Kiss István: Adatok a kiskunhalasi Sóstó-fürdő történetéhez
188 Kolozsváry-Kiss István Abban, ki efürdőt alapította volt elég üzleti szellem, hogy ezt belássa, hogy a fürdővel, főleg az utóbbi években már nem boldogult, annak oka a boldogultnak másnemű egyéni fogyat- kozásáiban keresendő. De az ő keze alatt is, a míg betegség és aggkor meg nem törték, sokkal virágzóbb volt a fürdő, mint az utóbbi években. Ügyes és életrevaló ember kezében pedig még inkább az lehet. Hogy az új bérlő ilyen ember, azt egyelőre nem állíthatjuk, bizonyos azonban, hogy a fürdővel nem boldogul, az az ő baja lesz, a vele kötött haszonbérleti szerződés 6-ik, 8-ik és 10-ikpontja, teljes mértékben biztosítja vele szemben a tulajdonos érdekeit. Bárminő legyen azonban az új bérlő üzleti eredménye, a mostani árverés után nem lehet kérdéses többé, hogy a Sóstó értéke már most is jelentékenyen nem nagyobb az érte adott vételárnál s ha a tervezett átalakítások és javítások megvalósulnak, a fürdő mindenkor biztos jövedelmi forrása lesz a főiskolai pénztárnak (...) A Sóstó bérbeadása A sóstói fürdő bérbeadására az árverés e héten csütörtökön délelőtt tartatott meg a helyszínen. Az árverés élénk érdeklődést keltett s meglehetős közönség gyűlt össze a Sóstón ez alkalomra. Három árverező jelentkezett, névszerint: Garbai Sándor volt kávéházi nagyvendéglős, Patkós Benő a mostani kávéházi nagyvendéglős és Babó László, kik a kikötött 800frt bánatpénzt letévén, az árverés 10 1/2 órakor kezdetét vette. A kikiáltási ár 1200frt volt, melyre először Garbai Sándor Ígért 5 frtot, majd az árverés folytattatván, az ígéret felment egész 1350 frtig, a mely összeggel a bérlet Garbai Sándorra leüttetett. Babó László csupán 1235frtig árverezett. E szerint a Sóstó fürdőt f. évi május 1-étől kezdve 3 évre, vagyis 1887. évi május 1-éig Garbai Sándor vette ki, évi 1351 frtért. 1884. (Halasi Újság május 18. III. évf. 20. szám 3.) A főiskolai ifjúság majálisa e hó 17-én tartatott meg a Sóstó fordő helyiségeiben. Az ifjak reggel 8 órakor a főiskola udvarán gyülekeztek össze, honnét zászlókkal és zenével vonultak ki a fürdőhöz. A helybeli közönség is szép számmal vett részt a mulatságban, s kívánt este felé tekintélyes vendégsereg gyűlt össze. A táncz vidám hangulatban késő estig tartott. 1884 (Halasi Újság okt. 7.) Halálozás Kollman István, a helybeli Sóstó fürdő volt tulajdonosa és alapítója e hó 2-án meghalt. A boldogult városszerte ismert népszerű alak volt, még a 40-es években költözött Halasra Moson megyéből; itt eleinte székálló, majd korcsmáros volt; a nagyvendéglőt hosszú ideig bírta bérben, most onnét is temették el. Kollman, vagy mint általánosan nevezték „ Stefi ” 1862-ben alapította a mostani Sóstó fürdőt, mely az utóbbi években tudvalevőleg a ref. főiskola birtokába ment át. A 62 évet élt férfit nagy részvét közt temették el e hó 3-án. 1886. (Kis-Kun-Halas május 9.1. évf. 19. szám 1. Dr. Molnár István cikkéből részletek) A halasi Sóstó Halas egész határában folyóvizek nem létezvén -, a jótevő természet a folyók hiányát gazdag sziksó tartalmú tavakkal, és nádas rétekkel pótolta vissza, melyek közül a „Halasi Sóstó” mint hathatós gyógyerejű sziktartalommal gazdag gyógyvíz már rég időktől fogva nemcsak a helybeli, hanem a környék népessége által is ismeretes. Hogy ezen gyógyvíznek az emberi beteg testre nagy mérvben kiható jótékonyáságát ne csak a helybeli lakosság, hanem az egész haza szenvedő emberisége is élvezze, e czélra néhai Kohlmann István volt halasi lakos vállalkozott, ki a nehézségtől vissza nem rettenve, s bízva a fürdő jövőjében, a Sóstó balpartján egyszerű ugyan, de ízlésteljes és a czélnak megfelelőfürdő intézetet alakított. A tó kiterjedése 103 hold. A víz természeti tulajdonai: színe zavaros szőke,
