Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Kolozsváry-Kiss István: Adatok a kiskunhalasi Sóstó-fürdő történetéhez
186 Kolozsváry-Kiss István kön látható bár egyszerű, de ízléses és czélszerűfiirdő.intézetet alakította. (...) a fiirdői vendégek (...) szállás szűkével a tőszomszéd szőlőhelyiségeket is kibérelhetik. (...) A fiirdő eredménydús hatása egy pár év óta a fördői vendégek számát, úgy a közel, mint a távolabbi vidékről annyira szaporította, hogy tavaly már a fürdőtulajdonos kénytelen volt a fürdői építkezéseket kiterjeszteni, s a fürdő szobák számát álló 6-ról 8-ra szaporítani, amelyekhez azonkívül díszesen kiállított hidegzuhanyt is csatolt. Az idén pedig egészen önálló s fölötte csinos táncztermet építtetett. A betegek élelmezéséről a vendéglő tulajdonos a legjutányosabban gondoskodik. 1883. (Halasi Újság ápr. 29. II. évf. 17. szám 1.) A Sóstó (...) A Sóstó vize, mint azt a dr. Molnár István főorvos által közzé tett leírásból tudjuk, valóságos gyógyvíz, főalkatrésze a szénsavas natron, mely számos betegségben a leghathatósabb gyógyerővel bír (...) A Palics igaz hogy nagyobb a Sóstónál, azonban ez utóbbinak a terjedelme is elég tekintélyes, tudvalevőleg több 100 holdnál, vize épen olyan gyógyerejű, a városhoz még közelebb van, mint a szabadkai tó s így minden kellékkel el van látva arra, hogy a belőle a városnak alkalmas füdőhelye váljon. Az első lépés már meg is tétetett erre akkor, midőn Kollman István a tó partjára épületeket és fürdőtelepet állított. Azonban fájdalom, minden az első lépőnél maradt. A múlt évben a ref. egyház tudvalevőleg megvásárolta a fürdőtelepet, azonban olyan feltételek mellett, hogy annak még egy ideig nem léphet birtokába (...) A jelenlegi állapotban tény az, hogy a fürdő jóformán hasznavehetetlen. Egyfürdő, amelyben nem lehetfürdeni, nem ér semmit. Igaz, hogy a jelenlegi birtokos állíttatottfel néhány kádat s lehetővé tette, hogy a Sóstóból behordott és megmelegített vizet a közönség használhassa fürdőzésre. De tudjuk, hogy a kádban fürdés minden fürdőben a legalárendeltebb dolog s fürdő helyet egy általában nem lehet képzelni: szabad ég alatti fürdő nélkül (...) Azt hisszük, hogy ha a város, mint amely úgyis tulajdonosa a Sóstó területének, annak valamelyik alkalmas pontján, egy bármily kisszerű szabadfürdőt építtetne, ez már ez évben is dúsan meghozná a befektetendő csekély tőke kamatát. 1884. (Halasi Újság márc. 23. III. évf. 12. szám 2.) A Sóstó fürdő átalakulása A ref. egyház és Kohlman István özvegye közt a Sóstó ügyében pörre kerül a dolog. Kohlmanné ugyanis egyáltalában nem teljesítette azon kötelezettségeket, melyek az egyházzal fennálló szerződése értelmében őt terhelik (...) Az egyház (...) nagyobb mérvű átalakításokat teend ott. Nevezetesen az épületeket kitágíttatja, érez fürdő kádakat állíttat be, a víz beszi- vattyúzását géppel végeztetik stb. 1884. (Halasi Újság ápr. 6. III. évf. 14. szám 4.) A sóstói gyógyfürdő 19 hold 422 négyszögöl területű szántó, kaszáló, szőllő, gyümölcsös területtel, jó karban lévő vendéglő, egy külön tánezterem, vendégház, fürdőház, teljes felszereléssel, mintegy 12 holdnyifeles őszi rozsvetéssel s a május 1-ső napjától október J-ső napjáig terjedő italmérésijoggal együtt a folyó év május hó 1-ső napjától kezdve három évre árverés útján haszonbérbe kiadatik (...) A Sóstó fürdői bizottság. 1884. (Halasi Újság ápr. 13. III. évf. 15. szám 1.) A Sóstó A ref. egyház a tulajdonát képező sóstói fürdőt e héten kiadta haszonbérbe évi 1351 fit. Összegért. Midőn az egyház ez ingatlant megvásárolta, sokan találkoztak, a kik ezt igen kétes sikerű vállalatnak tartották s még az egyházhoz közelebb álló körökben is meglehetős népsze-
