Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Végső István: A Mária napi szaladás városunkba. Halas és Bácsfeketehegy 160 éves kunsági testvérisége

166 Végső István 1. Bácsfeketehegyi Református Egyház pecsétlenyomta 2.Bácsfeketehegy címere ekkor. A készülődésben a 18 évnél fiatalabb, illetve a 32 évnél idősebbek tudtak csak részt ven­ni, mert a hadra fogható férfiak bevonultak.6 1849. január 23-án bekövetkezett az, amitől mindenki tartott, de amire számított is. A bácsfeketehegyi Finta-hegyre kirendelt őrszemek nemzeti zászlóval végigvágtatva a községen jelezték, hogy menekülni kell, mert a szerb csapatok elérték a település határát. Pont akkor, amikor mindenki Mária napra készülődött már.7 Sokaknak még az ünnepi mákos kalácsuk is kemencében maradt, és csak 8 hónap után vették azt onnan ki. A falu magyar lakói a szerb kö­zeledésre azonnal menekülni kezdtek. Csupán tizenkét, Vécsey seregéből hátrahagyott, ma­gyar honvéd vette fel a reménytelen küzdelmet a többszörös túlerővel szemben a libalegelőnél és a szérüskertnél.8 A korabeli feljegyzések szerint 2 órán át tartották magukat, és mindegyikük meghalt a harcban. Halottjaikat csak hónapokkal később temették el tisztességgel a magyarok.9 Erről 160 év múltán így emlékezett meg a mai szerbiai református egyház püspöke: Szentta­más felőli dombkaréjon tizenkétfiatalfeketicsi református ifjú nemzetőr órák hosszán átfeltar­tóztatta a túlerőben levő martalócokat. Mindenki elmenekült a gyülekezetből, ők pedig (a legfi­atalabb, a 17 éves Pál Mihály volt) lőszerük elfogyván hősi halált haltak a hazáért, családju­kért és a gyülekezetért. Az utódok szájról-szájra adták: mikor Pál Mihály nős, kétgyermekes bátyja a nemzetőrökkel a falu védelmére indult, öccse kikapta kezéből a fegyvert és azt mondta: „Édes bátyám, neked feleséged és két kisgyermeked van, menj utánuk, nem engedhetem, hogy elhagyd őket.”10 Akármennyire is készültek a helyiek a menekülésre, az nem volt teljesen szervezett és elő­relátható, amint ez egy visszaemlékezésből is kitűnik: „Cifra Kovács János számadó juhász, aki napokkal előbb elhajtotta juhait Halasra, visszahagyta feleségét és két gyermekét. A feleség a szaladást megelőző napon kocsival szállította el személyes holmijukat, és a kocsihoz kötött két tehenet. Idehaza csupán 12 éves kislányuk és 3 éves fiuk maradt a ház őrzésére. A honvédek, amint végigvágtáztak az utcákon, rémület kerítette hatalmába az embereket. A kislány bekötöt­te öccsét egy lepedőbe, nyakába akasztotta és a kerítéseken át a temető irányába menekült. Ba­log Gergely, amint értesült a veszedelemről, befogott egy kocsiba, és sebes vágtába Szeghe-

Next

/
Thumbnails
Contents