Gszelmann Ádám: Bogárzói iskola - Thorma János Múzeum könyvei 28. (Kiskunhalas, 2008)
dr. Gszelmann Ádám. A bogárzói iskola (1913-1976)
száma összesen heti 32. Amikor valamelyik osztálynak nincs közvetlen vagy közös közvetlen órája, akkor azok az osztályok a tanító iránymutatása, óra elején történő feladatközlése alapján önállóan dolgoznak. Munkájukat a tanító óra végén ellenőrzi. Ezt „önálló” órának nevezik. Mint az eddigiekből is kiderül, a tanítás-tanulás munkájában nagy szerep jutott az önálló munkavégzésnek. A tanulók önálló munkavégzéshez szoktak ezáltal. Megtanulták a tankönyv, füzetek használatát, javult a szövegértelmezési, feladat-megoldási készségük. Az önálló ismeretszerzés módszerének birtokába jutottak. Eszközhasználatuk is fejlődött, noha ez a két világháború között a palatáblát, a palavesszőt, a számolást segítő babot, gesztenyét, a saját ujját jelentette, de ezáltal később eljutott a szépíráson át az elvontabb fogalmak önálló megismeréséig. A tanításnak, tanulásnak ez a módja komoly felkészülést igényelt a tanítótól. Jó óraszervezést követelt. 50 perces órát alapul véve, abból legalább 10 perc kellett az „önálló” órák anyagának kiadására, óra végén ugyanennyi az ellenőrzésre. így a „közvetlen” órákra jobb esetben is csak 25-30 perc maradt. Tanév végén mindenkor ünnepi hangulatot teremtettek a nyilvános vizsgákkal. Ekkor a szülők, tanügyi hatóságok, városi tisztségviselők előtt adtak számot osztályonként minden tárgyból a tanulók az év folyamán szerzett ismereteikről. A tantermet feldíszítették, a teremben vagy jó idő esetén az udvaron alkalmi kiállítást szerveztek a tanulók munkáiból, füzeteikből, rajzaikból. A lányok bemutathatták kézimunkáikat, hímzést, kötést, horgolást. A fiúk az általuk készített kis szerszámokkal, csuhéból készített lábtörlőkkel, az általuk font kosarakkal büszkélkedhettek. A bogárzói iskola beiskolázási körzetében döntő többségben katolikusok laktak. Ezt az iskola statisztikai adatai is igazolják. 4. táblázat. Felekezetek a bogárzói iskolában, 1914-1951 TANÉV RÓMAI KATOLIKUS REFORMÁTUS EGYÉB ÖSSZES 1914/15 31 4 — 35 1919/20 12 9 2 23 1932/33 69 1887 1941/42 62 1274 1948/49 83 19102 1951/52 83 1699 Még az 1951/52. tanévben is nyilvántartották a tanulókat vallás szerint is. A hitoktatást órarendbe is beiktatták, érdemjeggyel osztályozták úgy, mint ezt megelőzően visszamenőleg 1913-ig. A hittant is közös közvetlen órák keretében tanították. Az 1868. évi népoktatási törvény előírta, hogy olyan vallású tanítót kell alkalmazni, amilyen a tanulók vallásának a többsége. Ennek megfelelően Bogárzón mindig katolikus tanítókat alkalmaztak. A hit- és erkölcstan tanítását állami feladatnak tekintették, de a hitoktatói megbízást a helybeli katolikus egyházközségre bízták. Az egyházközségnek módja volt a tanítót e feladattal megbízni külön díjazás ellenében, amennyiben azt alkalmasnak találta. A bogárzói iskolában 1945-ig nagyobbrészt a tanítók tartották meg a hit- és erkölcstan órákat is. Erre a munkára azonban a tanító nem volt kötelezhető. Az iskolában folyt az első 18
