Gszelmann Ádám: Bogárzói iskola - Thorma János Múzeum könyvei 28. (Kiskunhalas, 2008)
dr. Gszelmann Ádám. A bogárzói iskola (1913-1976)
kívül sekélyes földrajzi és történelmi ismeretek egészítettek ki. Lényegében ezt erősítette meg - némi kiegészítéssel - az 1905. évi tanterv is, mely 1925-ig érvényben maradt. A Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter által kezdeményezett tanterv és tananyag a kulturális elmaradottság csökkentését célozta.19 Emellett a tanyai iskolai oktatást népművelési tevékenységgel egészítette ki. Minden tanyai iskolában könyvtárt hoztak létre. Bogárzón az ifjúsági könyvtárt 60 könyvvel nyitotta meg Novák Tivadar tanító.20 A tanítókat utólagos képzés, továbbképzés formájában felkészítették a tanyai munkára, az összevont osztályokban történő tanításra. A nevelésnek a hangsúlyozása végigvonul mind az 1867-ben, az 1905-ben és az 1925-ben bevezetett tantervben is. Szentgyörgyi Lajos királyi tanfelügyelő rendelkezése egyértelműen utal is erre: „Az iskolát vallásos és hazafias szellem lengje át. A nyers fellépést szolid jóság váltsa fel. A néppel való foglalkozás néptanítói hivatás. A magyarságnak, mint honszerző, honmentő és hazafenntartó elemnek a többi magyar állampolgárok és honleányok sorából messze ki kell emelkednie. Ez a magasztos feladat a tanítókra hárul. Nem kétlem, hogy a tanítóság, mely eddig annyi szépet alkotott, ennek is meg fog felelni.”21 A tantervekben megfogalmazott célok képezték a tanulók értékelésének alapját is. Nem véletlenül került a bizonyítványok első soraiba a magatartás és a szorgalom minősítése után a hit- és erkölcstan osztályzata. Ebben tükröződik az állam által, az iskolával és a tanulóval szemben támasztott elsődleges követelmény is. Az 1950-ben kiadott általános iskolai tanterv tartalmazza azokat a társadalmi, politikai változásokat, melyek a második világháború után bekövetkeztek. E szerint a tananyagnak a marxizmus-leninizmus ideológiáját kell sugároznia. Az általános iskola legfontosabb céljaként azt fogalmazta meg, hogy „tanulóifjúságunkat Népköztársaságunk öntudatos, fegyelmezett állampolgárává, a dolgozó nép hűséges fiává, a szocializmus építőjévé nevelje.”22 A bogárzói iskolára, iskolásokra is vonatkozott az a házirend, melyet 1912 áprilisában fogalmaztak meg a tanítók: 1. Minden tanuló köteles az iskolában a tanítás megkezdése előtt fél órával tisztán felöltözve, megmosakodva megjelenni, s magát illedelmesen viselni. A tisztátalan gyermeket osztálytanítója tisztálkodás céljából hazaküldi. 2. A tanuló a tanterembe lépte előtt lábbelijéről a sarat, havat gondosan letisztogatja. 3. A tanteremben, az udvaron s más iskolai helyiségekben köteles a tisztaságra ügyelni. Papírt, elhasznált dolgokat az iskola összes helyiségeiben és az udvaron eldobálni nem szabad. 4. Az óraközi szünetek alatt az udvaron illedelmesen játszik, társaival nem gúnyolódik. Nyerészkedő vagy egymást sértő játékokat játszani tilos. 5. A tanulóknak cserélgetni, egymásnak valamit eladni, kölcsön adni vagy egymás között pénzt gyűjteni nem szabad. 6. A tanítási idő alatt illedelmesen viseli magát, figyel tanítója minden szavára. 7. A tanóra után, tanítója által megállapított módon szép sorban hazamennek, az úton illedelmesen viselik magukat, felnőtteknek tisztelettel köszönnek. 8. Délben az iskolában bennmaradni csak a város külterületén lakó tanulóknak szabad, belterületen lakóknak csak az osztálytanító engedélyével. 9. A tanítási időn kívül az iskola helyiségeiben vagy az udvaron tartózkodni tilos. 10. A tanulóknak az iskola udvarából bárhova kimenni engedély nélkül nem szabad.23 16
