Gszelmann Ádám: Bogárzói iskola - Thorma János Múzeum könyvei 28. (Kiskunhalas, 2008)

dr. Gszelmann Ádám. A bogárzói iskola (1913-1976)

meg, hogy a pusztarészen élő gazdákat szólították fel, hogy az iskolaépítés céljára ingyen ajánljanak fel telket. Lényegében ez döntötte el azt, hogy hol épüljön fel az iskola. Több esetben a hely kiválasztása nem volt szerencsés, nem igazodott az ott lakók igényeihez, nagyobb részük lakhelyéhez.

A bogárzói iskola építésekor, az első világháborút megelőző években Debeák-Szar- kás területe még nagyobbrészt legelő volt. A tanyák száma nem haladta meg az 50-et. Szarkás területén 1911-ben 44 tanya volt. Debeákon 1920-ban is csak 93-an laktak. A két pusztán együttesen 1910-ben 402-en éltek.17 Mégis erre a területre, illetve annak keleti részén, a később Bogárzónak nevezett területen épült fel az iskola. A kisszállási illetve a császártöltési földes út találkozásánál kialakított teleknek és az építésnek itt inkább földrajzi, mint demográfiai okai voltak. A tanulók többsége más pusztákról járt ide.

2. táblázat. A bogárzói tanulók megoszlása lakóhelyük szerint 18

PUSZTARÉSZ

1932/33

1949/50

1951/52

1953/54

1960/61

1965/66

1975/76

Bogárzó10

14

17

Debeák

33

47

31

26

1

—

—

Rekettye

22

15

18

20

8

6

11

Felsőkistelek

25

35

26

19

2

1

1

Imrehegy-Debeák8

9

1

ImrehegyFelsőkistelek5

2

—

Kéleshalom2

Az iskolaépülethez több mint egy holdas telek tartozott. Ennek egy részén, a gazdasági ismétlő iskola céljainak megfelelően konyhakertet alakítottak ki. Más részébe szőlőt és gyümölcsfákat telepítettek. A telken alakították ki a leventék gyakorló területét is.

Az iskola házszáma és postacíme Debeák 73 volt. Az 1950-es évektől Bogárzó 68 számon tartják nyilván a bogárzói iskolát.

A bogárzói iskola és a többi iskola

A bogárzói iskola az akkor még Debeáknak nevezett pusztán épült fel, a várostól 13 kilométerre. A Kecelre vezető műúttól nyugatra, attól 1 km-re, az úgynevezett kisszállási és a császártöltési földutak találkozásánál. A műút pusztarészeken vezet át, szel ketté. Rekettye pusztát két félre osztja. Felsőkisteleket nyugatról, Debeákot és Szarkást keleti irányban határolja. Szervezetileg a tanyai iskolák nyugati körzetébe tartozott. Ennek az igazgatóságnak 1912-ben 6, később, a második világháborút megelőző években 12,1945 után 14 tagiskolája volt.

Kiskunhalas város iskolaszerkezete sajátosan alakult, legalábbis ami az elemi oktatást illeti. Közel ugyanannyi a tanterem és a tanító külterületen, mint bent a városban. Ez az állapot 1945-re alakult ki. Lényegében a létrejött arány megfelelt a demográfiai viszonyoknak, de ez csak mintegy 30 év alatt alakult ki folyamatosan az újabb és újabb külterületi iskolák építése révén. Ami viszont lényeges eltérést mutat a tanyai iskolákban az

14