Illés Lajos - Romsics Imre - Szakál Aurél - Szőke Sándor: Kiskunhalasi ételek és borok - Thorma János Múzeum könyvei 27. (Kiskunhalas, 2008)
Romsics Imre: Kiskunhalas táplálkozási szokásai a XIX. században
Tájszavak és szómagyarázatok A *-gal jelzett szavak meghatározását lásd: Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon, Gondolat Kiadó, Budapest, 1959 Nagy Czirok László: Tájszavak. (Kézirat.) Néprajzi Múzeum, EA1807 Nagy Czirok László: Tájszavak Kiskunhalasról. (Kézirat.) Thorma János Múzeum 4539 H. Tóth Tibor: Halasi szótár. (Kézirat.) *akó: űrmérték ♦állófa: a kukoricacsőszök által a kunyhójuk elé állított 6-8 m magas, lábszárvastagságú oszlop, melynek oldalába cöveket vertek, hogy azon felkapaszkodhassanak a magasba, ahonnan jól széjjelnézhettek, hogy nincs-e tolvaj a közelben *almárium: különböző formájú és rendeltetésű, gyakran falra szerelt szekrény ♦aludttej: megalvadt nyers tej ♦áristom: börtön, fogda ♦árvagané: a legelőkön a jószág által elhullajtott száraz gané ♦asztag: gabonarakomány bagóbárány: selejt bárány ♦bandagazda: mezőgazdasági idénymunkát vállaló munkáscsoportnak, a bandának szervezője, vezetője ♦banyakemence: parasztházban rendszerint vesszővázas, sárral tapasztott, boglya alakú kemence, búbos kemence ♦barom: szarvasmarha, együtt legeltetett szarvasmarhák összessége bentkosztos: a gazda asztalánál étkező mező- gazdasági munkás berakott tűzhely: vályogból vagy téglából falazott, vaslemezes tetejű, zárt tűzterű építmény bodor korpa: nagyobb héjdarabokból álló, kovászolásra alkalmas korpa ♦böllér: disznóölésre vállalkozó, ehhez értő, de a hentesmesterségben többnyire nem szakképzett férfi ♦budár: szőlőcsősz, szőlőpásztor ♦butéliás üveg: szűk nyakú, hosszas edény, pálinka tárolására ♦butella: szűknyakú, hosszas cserépedény ♦butykál: kézzel az ételbe, italba belevájkál bürgehús: birkahús, juhhús ♦címerfa: a pásztorcserények előtt felállított, feldíszített, rendszerint fogazatszerkezetű bevágásokkal is ellátott hámozatlan szálfa, amelyre felmászva messzire el lehetett látni cipó: a hő hatására ki nem pattant kukoricaszem ♦cókmók: mindenféle csekély értékű holmi, ruhanemű ♦cövek: mindkét végén kihegyezett akácfakóró vagy vas, amelyet a pásztorok hajító-fegyverként használtak cukmis: aprósútemény ♦cserény:a nagybarmok pásztorainak szálláshelyén készült építmény csíkász: hasonló életmódot folytat, mint a pá- kász, a kettő közötti különbség megfoghatatlan — lásd ott. Télen a csík halászatával is foglalkozik ♦csobolyó: öt-tízüteres víztartó faedény csöcsös kanta: széles szájú, a fülén apró ivólyukkal rendelkező víztartó edény csörmölye: sárga virágú növény, bugájában a búzához hasonlatos, kissé görbült szemekkel ♦derce: durva szemű liszt ♦dézsa: élelmiszertartó, víztartó, kétfülű faedény ♦dorbézolás: zajos, féktelen mulatozás élelmiszeres láda: a határba vitt, élelmiszerek (heti eleség) tárolására használatos láda ♦elemózsia: étel, kis mennyiségben útravaló; tarisznyába rakott ennivaló ♦eleség: élelem éléses láda: a pásztorok cserényében álló, élelmiszerek tárolására befogott láda ♦életesház: kamra elfülel: elhallgat, kérést nem teljesít elnyomtat: leves után sűrűbb (hideg vagy meleg) ételt is fogyaszt ♦elsusol: huncutul eldug valami tárgyat, fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác névnapján (május 12—13) a népi megfigyelés fagyokat jövendöl ♦falka: így nevezték a lovaknál és szarvasmarháknál a kisebb csapatot; juhoknál és birkáknál a nagyobb csapatot; köz- vagy magánlegelőkön pásztorolták; a nyájak nem tartoztak ide ♦fejősjuhász: a nyári időszakra felfogadott, a juhok fejését is végző juhász felbokráncsol: bográcsba összegyűjt font: vidékenként változó súlymérték, általában 56 dekagramm fosztóka: kukoricafosztás a szomszédság összefogásával 58
