Illés Lajos - Romsics Imre - Szakál Aurél - Szőke Sándor: Kiskunhalasi ételek és borok - Thorma János Múzeum könyvei 27. (Kiskunhalas, 2008)
Romsics Imre: Kiskunhalas táplálkozási szokásai a XIX. században
Az emberi élet fordulóinak ünnepi táplálkozása Keresztelő, komaétel Gyermek születésekor 8—10 komát választottak, általában a férj legénykori barátaiból, akik étellel látták el a gyermekágyas asszonyt a keresztelő előtti napokban. Ebéd előtt jelentek meg az étellel. Mivel nem beszéltek össze, ezért előfordult, hogy több komaasszony is megjelent az ebéddel ugyanazon a napon. Az emeletes ételhordó edényben háromféle ételt vittek: becsinált levestv&gy húslevest,főttvagy sült húst, sült tésztákat vagy cukmisokat,285 Lakodalom Ha a legény nem talált magának a szülők által is elfogadható párt, akkor 24-25 éves korában kiszemeltek a számára egy leányt. Egy vasárnapi mise után mutatták meg a legénynek a lányt, s ha elnyerte a tetszését, ugyanazon nap estéjén a násznaggyal együtt fölkeresték, és a szülőktől megkérték a kezét. A kérőket borral kínálták, majd egy hét gondolkodási időt kértek. A gondolkodási idő lejárta után, az előre megbeszélt nap délutánján két órakor ment a vőlegény a násznagyával együtt a kézfogóra. A leány násznagya jelenlétében megegyeztek a móring összegében és a leány kelengyéjének összetételében. A fiatalok a násznagyok kíséretében beiratkoztak a papiakban, majd vacsora és bor mellett megbeszélték a lakodalom idejét — rendszerint 21 nap eltelte utánra — és menetét. A leány átadott a legénynek egy nyakra való nagy selyem jegykendőt, a legény 20 forint jegypénzt. A háromszori hirdetés ideje alatt megkezdődtek a lakodalmi előkészületek. A lakodalomra szánt marhát és birkát hizlalásra fogták, hogy húsa kövérebb és finomabb legyen. A hirdetés második vasárnapján megkezdték a tésztacsinálást. Összehívták a koszorúslányokat, a legközelebbi rokon asszonyokat és a szakácsnét. Gyúrták, nyújtották a tésztát, sodorták a lúdgégét. A férfiak a szomszéd szobában boroztak. A szakácsné birkapaprikást főzött, valamint mákos- és diós kalácsot sütött. Vacsora után tamburaszó mellett táncoltak, mulattak. A lakodalmat megelőző napon kora reggel gyülekeztek a férfiak a lakodalmas háznál, akkor vágták le a marhákat, a birkákat és a disznókat. A marha orrából és lábából kocsonyát főztek. A szakácsné sütötte a foszlós üres kalácsot. Ezen a napon vitték a vendégek a lakodalmas házhoz az élelmiszereket, minden háztól egy pár tyúkot, cukrot, tejet, rizst. A sógorasszonyok és a húgomasszonyok ott maradtak tyúkot pucolni.286 A szegényebbek a mészárosnál vásárolták a marhahúst. A különböző segítségeket birkahúsból vagy sertéshúsból főzött ételekkel kínálták, néhol mindkettővel. A XIX. század második felében nem volt ritkaság a három napos lakodalom sem, ezért kellő mennyiségű kenyeret sütöttek, s néhány eleven birkát is tartalékoltak. A lakodalom előtti napokban sütötték a kalácsokat és a cukmisokat is.287 Ezekre az alkalmakra már fogadott szakácsot is béreltek, kinek fizetése 20 forint körül volt. Az italokra és az ételek nyersanyagaira a kamrás ember felügyelt, aki a kulcsot a zsebében tartotta. Fontos állását 10—12 forinttal díjazták. Idősebb rokonoknak nem pénzt, hanem elegendő mennyiségű maradékot, húsokat és tésztákat adtak.288 A cukmisok csak a XIX. század végére jelentek meg a lakodalmakban. A pásztorok kedvelt lakodalmi süteménye volt a habcsók, melyet csókának neveztek.289 A lakodalom előtti nap délutánján vitték a menyasszony ágyát. Hazaérkezve pacallevessel és paprikással kínálták az ágy vivőket. Az ecettel és tejföllel savanyított pacallevesbe dercés hurkátfőytek — a birkabélbe rántásképpen megsütött búzakását és kockákra vágott tüdőt és szalonnát töltöttek.290 A XIX. században a reggeli templomozással egy időben tartották az esküvőt, általában kedden Csirkekopas^tás lakodalomra, 1957 körül 47
