Illés Lajos - Romsics Imre - Szakál Aurél - Szőke Sándor: Kiskunhalasi ételek és borok - Thorma János Múzeum könyvei 27. (Kiskunhalas, 2008)
Szőke Sándor: Kiskunhalasi borok
Kunleány Kunleány Tamássy István és Koleda István állította elő 1960-ban Szigetcsé- pen. 1975-ben kapott állami minősítést. A középkései fajták közé tartozik. Tőkéje erős növekedésű, nagyszámú elterülő vesszővel. Vesszői középvastagok, szürkésbarnák. Levele középnagy, hosszabb, mint széles, háromkaréjú. Levélszéle csipkés, egyenlődenül bemetszett. Színe világoszöld, felülete kissé hólyagos, tompa fényű. Fürtje középnagy, vállas, ágas közepesen tömött vagy laza. Bogyói közép- nagyok, megnyúlt gömbölydedek, sárgászöldek, hamvasak, vékony, de rágós héjúak, lédúsak, savasak. Nagy és sűrű lombozatot nevelő, önárnyékolásra erősen hajlamos fajta. Termőképessége kiemelkedő. A hajtásválogatást és az időben végzett csonkázást kifejezetten igényli. A téli fagyot viszonylag jól tűri, rothadásra nem érzékeny. Jól megválastott feldolgozási és erjesz- tési technológiával kiváló tájbor készíthető belőle. Bora finom illatú és zamatú, kissé savas, tartalmas, a tiszta viniferáktól nem különböztethető meg. Pezsgőgyártásra is alkalmas. Olaszrizling Származása nem tisztázott. Elnevezése olaszországi eredetét bizonyítaná, mégis inkább Franciaországból terjedhetett el előbb Németországba, majd a 19. század közepe után Európa legtöbb szőlőtermelő országába, így hazánkba is. 1956-ban lett államilag minősített fajta. A késői érésű fajták közé tartozik. Tőkéje középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű. Levele középnagy vagy kicsi, változatosan tagolt, karéjos, hasadt, osztott. Levélszéle fűrészes, mélyen és sűrűn bemetszett, felfelé hajló. Színe olykor világosabb, máskor sötétebb zöld, felülete alig hólyagos, inkább sima. Fürtje kicsi, többnyire hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel. Fürtkocsánya hosszú, egyenletesen vastag. Bogyói kicsik, gömbölyűek, sárgászöldek, jól beérve napos oldalukon barnás árnyalatnak, vékony héjúak, lédúsak, édesek, jellegtelen ízűek és sokmagvúak. Termőképessége jó, terméshozama viszonylag egyenletes. A legmegbízhatóbb fajták egyike. Viszonylagos fagytűrése a Vitis vinifera fajták között kiemelkedő, rothadásra közepesen érzékeny. Bora a keserűmandulára emlékeztető ízű és zamatú, többnyire lágy, a legtöbb évben fajtajelleges. Nagy bort csak késői szürettel és a jó évjáratokban ad. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű oxidativ típusú borok készíthetők. Reduktív technológiával előállított szép illatú, friss, üde, aromagazdag bor. 196
