Illés Lajos - Romsics Imre - Szakál Aurél - Szőke Sándor: Kiskunhalasi ételek és borok - Thorma János Múzeum könyvei 27. (Kiskunhalas, 2008)

Romsics Imre: Kiskunhalas táplálkozási szokásai a XIX. században

Gombóc készítés. Mórickát, 1965

Pogácsa szaggatás. Móricgát, 1960

Fonott kalács készítése tepsiben. Móricgát, 1960

Búzalisztből sütötték a gyalogbodagot, a lekváros kiflit, a bélést, a túrós lepényt, a csörgét és a fánkot. Ezeket az ételeket bármikor elkészíthették, igaz, a tehén ellése vagy a lekvár főzésének az ideje is késztette a háziasszonyt arra, hogy mit tegyen az asztalra. A XIX. század elején gyakori lehetett a hamuban sült lepényi A tisztaliszttel húsos ételeket is főztek a XIX. század első felében. A lúd nyakbőrébe és a birka vastaghurkájába töltött tisflalisflet megfőtték, úgy tálalták. Mindkét étel 1848 után maradt el az ételek sorából.«

A búzából nemcsak lisztet őröltek. Egész esztendőben elérhető nyersanyag volt a bú^akása, melyet cukros tejben főflek, vagy rántott levesbe rakták a köleskása helyett. A búzakását mozsárban tisztították meg a héjától. Suhogó vízben rövid ideig áztatták a kásának előkészített búzát, majd abroszra kiterítve megszárították. Mozsárba öntve, vastörővei vagy fejszenyéllel óvatosan ütögették, amíg a héj levált, majd szelelés után készen állt a búzakása.50 Kedvelt ételként gyakran főztek belőle. Ugyanígy jártak el az árpakásával is, de a köleskása gyakoribb étel volt.

13