Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István - Thorma János Múzeum könyvei 25[26]. (Kiskunhalas, 2008)
Komáromi Szilárd: Út a polgármesterséghez (1827-1872)
Üt a polgármesterséghez (1827-1872) Egy nagy ember egyénisége Romantikus iijú, törvénytisztelő jogász, lelkes forradalmár, a szabadság- harc bátor katonája, az osztrák megtorlás üldözöttje, szülővárosába visszatért hivatalnok, a bírói kinevezést elutasító lokálpatrióta, a polgárosodás alapját megteremtő legendás polgármester. Ezek a jelzők mind-mind egyetlen embert - a kalandos életet megélt Vári Szabó Istvánt jellemzik. Kiskunhalas első polgánnestere, és városunk kimagasló, a 19. század elismert müveit személyisége 1827. augusztus 16-án született Halason. Édesapja nemes Vári Szabó János seborvos volt, aki Túrkevéről költözött Halasra, az itteni kiváló munkaalkalom miatt. Itt ismerkedett meg és kötött házasságot a kisnemesi családból szánnazó Thorma Juliannával. Vári Szabó István azon kevés halasi polgárok egyike, akinek alakja szinte népmeséi figurává nemesedett. Nagy Czirok László néprajzkutató anekdota- gyűjtéseiből ismerjük jellemét. A Kiskunhalasi krónika, valamint a Budár tüzek mellett című kötetekben több helyen emlékezik meg róla a kor kedvelt irodalmi stílusában, az anekdoták formájában fennmaradt vidám, elgondolkodtató élethelyzeteinek megörökítésével. Tekintélyt parancsoló termetéről többek közt a következő történeteket közli: „Vári Szabó Istvánt, mint korának egyik legszebb, legdélcegebb férfiát messze földön ismerték. Az 1848^19-es szabadságharcban huszárszázadosként harcolt. Túrkevéről, a Nagykunságból került Halasra. Apja Halas város chyrurgusa lett. O pedig Halas város legelső polgánnestere. Amikor 1876-ban híre szaladt, hogy Ferenc József király a feleségével együtt meglátogatja a jászkun területet, Vári összegyűjtötte a város legkülönb fiait: a legnyalkább pásztorokat, mestereket, gazdákat. Hetekig gyakoroltatta velük a lovaglást és a helyes magatartást. Várinak volt egy aranysárga szőrű, 28 éves lova. Balogh László muzsikustól vette, aki a vén gebét korábban csak vályoghordásra használta. Azonban a ló szőre olyan ritka szépségű volt, hogy Vári a lovat feljavította. Ezzel az aranysárga lóval vezette el a mintegy ötven főből álló bandériumot Félegyházára, a királyi pár tiszteletére rendezett bálba. A bálban Vári még Erzsébet királynéval is táncolt. A fényes ünnepet egy távirat zavarta meg: az uralkodópárt arról értesítették, hogy az egyik hercegnő diftériában megbetegedett. A királyi pár nyomban vonatra ült. A vonatszerelvényt - a tisztelet jeléül - lovasok kísérték. Vári egész Kecskemétig a vonat ablaka iránt lovagolt, társai azonban apránként és egyenként 7
