Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István - Thorma János Múzeum könyvei 25[26]. (Kiskunhalas, 2008)
Komáromi Szilárd: Út a polgármesterséghez (1827-1872)
lemaradoztak. E kiváló szerepléséért és az uralkodó iránt mutatott hűségéért később lovag címmel tüntették ki.”1 Nem csoda tehát, hogy a kiskunhalasi városháza dísztermében 1902. január 28-án leleplezték Nagy Kálmán carrarai márványból kifaragott szobrát, mely Erzsébetet magyaros hajviselettel, nyakékkel és ingvállban ábrázolta. Az ünnepségen Vári Szabó István polgármester és Babó Mihály országgyűlési képviselő tartottak beszédet. A legendás történet alapja az, hogy Vári volt 1857-ben I. Ferenc József jászberényi fogadtatásakor a jászkun lovas bandérium parancsnoka, így valóban találkozott a felséges párral. Egy másik történet szerint: „Aradon 1890-ben, az aradi vértanúk emlékművének leleplezésekor, egy Csanádi sváb megpillantván Vári halasi polgármester díszmagyarruhás fejedelmi alakját, így szólt a fiához: „Schau Francéi, dort ist der König!” (Nézd Feri, ott a király!)” 2 Erkölcsös, a kortársak szerint: puritán, takarékos ember életét élte, példaképként sok halasi polgár előtt. A fiatalkor évei Iskoláit Kiskunhalason kezdte, majd 1843 őszén elvégezte a 2. humanitatis iskolát. Innen Kecskemétre ment tanulni. Kecskemét az 1840-es években az ország egyik legnagyobb határral bíró és legnagyobb népességű települése volt, a Duna-Tisza köze egyházi és iskolai centrumának számított. ’ Fontos volt, hogy Vári kikerülve a szigorú jászkun redemptus szokásokhoz, hierarchiához szokott helyi társadalmi keretek közül felkerült a szabadabb lehetőségeket kínáló nagyvárosba. Itt tapasztalta meg a halasihoz hasonló polgári önállóság felelősségteljes érzését, de megismerte az európai kultúra modem eredményeit is, amelyek Pest-Buda közelsége révén erős hatást gyakoroltak a korabeli Kecskemétre. A városkép szinte valamennyi alföldi mezőváros esetében hasonló. így a korabeli Halas is övezetes szerkezettel rendelkezett: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű rész, még közelebb a központhoz következett 1. Kecskemét főtere a 19. században 8
