Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja

alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizessen le. Miről a pénzügyigazgatóság, ipartestület, rendőrkapitányi hivatal, folyamodó s pénztári tisztség j.kvi kivonaton ér- tesíttetnek. Kelt, mint fent. Kiadta tanácsjegyző Inokán Darányi Antal malmánál.”

Közel 2 évig bérelte a Darányi féle szélmalmot. Nagy Czirok László múzumi jegyzetéből90 azonosítottam: „1870. táján Rádóczi Pál ács-molnár gazda Inokapusztán épít szélmalmot a szárazmalom mellé.” „Darányi Antal parasztgazda kezére jut, s annak maradékai kezén elpusztult kb. 20 évvel ezelőtt. (1930 körül).”

Ahogy édesapám és a nagynénik mesélték, a Darányiak az egyik leggazdagabb család volt a halasi határban. A Darányi testvérek birtoka Kopolyától majdnem a vasútállomásig terjedt. Volt ott egy őrház is, ami megszűnt, ott állt a Darányi szélmalom, mellette egy szárazmalom, és pálinkafőzőjük is volt. Darányi bácsi és fiai (Károly, Antal és Benő) szinte mindennapos vendégek voltak később a Buhin-malomnál. Darányi bácsi gyakran be-benézett a konyhába, megkérdezvén nagyanyámat, mi jót főz Zsófi néni? Gyakran ott ebédeltek. Mária nénémtől tudjuk, hogy a 3 Darányi fiú, a 2 Buhin (Feri bácsi és édesapám) meg a Péter testvérek zenekart alakítottak és alkalmanként a füzesi bálokban muzsikáltak.

1899-ben megszületett második gyermekük, Eszter, akinek keresztszülei Darányi Benő és felesége Zilah Eszter voltak. 1901-ben világra jött Ferenc fiuk.

Nagyapa szorgalmasan gyűjtötte a pénzt, saját malmot szeretett volna üzemeltetni. Füzespusztán, Flalastól 9,5 km-re, a 200 kát. holdas Friedrich birtokon a Mélykúti, Keceli, és Félegyházi út találkozásánál talált, szélmalom működéséhez alkalmas helyet. Úgy tervezte, hogy Balázs (1878-1960) öccsét is maga mellé veszi, együtt építik fel a malmot és osztozkodnak a hasznon. Eladták a családi jussukat, a 1,5 - 2 kát. hold földjüket, hogy azt is befektessék a beruházásba. 1902. március 31-én elérkezett az idő a ref. egyház tulajdonát képező 1 kát. holdnyi homokterület megvásárlására, amelyet malomépítés céljára kedvezményesen, 600 koronáért kaptak meg.

Adás-vételi nyugta Péter Dénes egyházi gazdatiszt írásával: „Hatszáz koronáról, mely összeget hogy én alulírott Német Buhin Ferencz és Balázs testvérektől, mint közös vevőktől, a nekik örökáron eladott fehértói egy kát. hold homok területért hiány nélkül felvettem, elismerem. Halas márc. 31. 1902. Péter Dénes”

Nagyapa megtervezte a kis gazdaságot, kijelölte a malom és a lakóépület helyét, a gazdasági épületeket, a szőlőültetvény nagyságát, fajta szerint berajzolta a gyümölcsfákat. A tanya köré gledícsia sövénykerítést telepített.

Kíséri Péter Dénes. Földbirtokos, 1878-tól 1900-ig a halasi ref. egyház főgondnoka, 1904. március 16-án hunyt el Kiskunhalason 67 éves korában. Nagy történelmi és irodalmi tudású férfiú volt. Ifjú korától kezdve írogatott lapokba és folyóiratokba, Kiséri név alatt, állandó munkatársa volt a Borsszem Jankó élclapnak, melyben a Tolyás Dániel tudákos kasznár alakja az ő tollából ered. Munkái: Jó kedvemből. Humoros elbeszélések és életképek. Budapest, 1889. Egy frakk kevés, vígjáték egy felvonásban. Előadták a Nemzeti Színházban 1859. július 8. Forrás: Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története III. 1936. 103.

79