Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja

TJM 2007.16.1

Németh B. Ferenc tervrajza a malomhelyről és a kertről,

1902 körül

A terveket tett követte, Bácskában megvásárolta egy leállított malom alkatrészeit, s dolgos kezek munkájával, ácsmesterségbeli szaktudásával még abban az évben felépült a malom, mellette a lakóház, ahol az egyre népesedő család élhette egyszerű, dolgos, boldog tanyasi életét. Zsófia, Eszter, Ferenc után 1903-ban megszületett Erzsébet, 1905-ben Imre (három hetet élt), 1907-ben édesapám Lajos, 1909-ben Mária, 1910. júniusban Margit. Abban az évben, augusztusban meghalt Zsófika. 1912-ben született egy leány halva. Összesen öt gyermeket neveltek fel.

A családfő még dolgozott a Darányi-féle malomban, közben építgette sajátjukat, a lakóházzal együtt. Kb. 2 év múlva Darányiéknál felmondta a munkát és beköltöztek új otthonukba.

Az induláshoz az 1903. február 17-én kelt adóslevél szerint 800 korona kölcsönt adott Baki István és Baki Sándor, amelyre egy év alatt 28 korona kamatot fizettek, a törlesztést aláírásukkal igazolták. Sikeres volt az indulás.

Az 1905. évtől kezdődően a testvérek felbontották az anyagi közösséget. Más életformát alakított ki és követett egy sokgyermekes családfő, míg egy legényember gondtalanul és szabadabban élhette életét. Balázs vasárnaponként a Keresztes vendéglőben múlatta idejét, húzták neki a cigányok a talpalávalót. Hozzá fűződik a „veszett Buhin” ragadványnév. (Annakidején a Keresztes vendéglő volt a városban az „első” azaz jóhírű, utána a Gyugel vendéglő a Körösi malom felé.) Nagyapa nem szívelte Balázs duhaj természetét, így rövid idő elteltével a következőket mondotta öccsénekf’Nézd

80