Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
Mellékletek
n. öl telket, mely puszta legelő volt. Erre építette fel szélmalmát lakóépülettel, ezen kívül szép kertet, szőlőt, gyümölcsöst telepített. Ez a hely szent előttem, ezen a helyen éltem gyermekkoromat, itt játszottam testvéreimmel, pajtásaimmal. Öten vagyunk testvérek, két fiú és három leány. Még ma is visszaemlékszem azokra a kis rögökre, bokrokra, a kijáratunkkal szemben lévő galagonyabokorra, egyszóval mindenre, ami körülöttünk volt. A házban, a ház előtt a lugas alatt, a malomban tanított, oktatott, nevelt engem az az ember, akit a legjobban tisztelek, az én feledhetetlen édesapám. Ha az élet terhe, gondja rám nehezedett, ez a hely, amely vigaszt és nyugalmat árasztott, szenvedésmentes ifjúságra emlékeztetett. Életem minden jelentős eseménye idején még mindig felüdít, ha rágondolok. Ma is hallom a szélmalom kerekeinek zörgését, a malom kotyogását. Édesapám alakja megelevenedik lelki szemeim előtt. Nagy bölcsességgel lép elém és fiatalos frissességgel, határozottsággal, békésen beszél velem, mint egykor. Belőlem is malomszakembert nevelt, majd később 1951. évben tértem át az épületgépész tervezői szakra. 1957-ben határoztam el, hogy a családi szélmalmot megörökítem. Pontos felmérést végeztem, melynek alapján elkészítettem az eredeti kicsinyített mását 1:10 méretarányban azonos anyagból, azonos építési és illesztési móddal, 0,3 mm pontossággal. A malom falazata kívül égetett agyagtégla, belül vályog, így a falazáshoz 26.000 db nagyméretű égetett agyagtéglát és 35.000 db vályogot kellett készíteni. A téglagyártásban feleségem Mozgai Julianna megértőén segédkezett. A tégla kiégetését Koncz József kiskunhalasi keramikus mester végezte. Az öntöttvas alkatrészekről famintát készítettem és a Kecskeméti Zománcipari Müvekben leöntötték. Az öntvény (nyakvas) és kő szálvasak esztergályozási munkáit atyám mesterének unokája, Zilah János gépésztechnikus végezte Kiskunhalason. A kedves munkatársaknak, akik önzetlen lelkesedéssel és megértéssel segédkeztek célom megvalósításában, ezúton mondok hálás köszönetét. Remélem, munkámmal jó szolgálatot teszek azoknak, akiket a szélmalom érdekel. Kiskunhalas, 1968. december hó 18-án Németh Buhin Ferenc A malom történelmi fejlődése Valamikor az ősember a táplálékához szükséges gabonát a vadonban gyűjtötte össze. Két lapos kő között, a felső kő mozgatásával összetörte, illetve megőrölte és úgy osztályozás nélkül tésztát készített belőle, majd azt parázson megsütötte. Ezt a munkát kezdetben főleg a nők, később a rabszolgák végezték. Az őskori malom mozgatása egyszerűségénél fogva igen nehéz művelet volt, ezért a rabszolgatartók a maguk és családjuk kényelmét keresve szolgákat fogtak igába. Az őskori malom további fejlődése szorosan összefügg az emberi művelődés történetével. Az ókori népek (egyiptomiak, görögök, rómaiak stb.) történelmi emlékei mutatják a kézi őrlőszerszámok különböző fajtáit. Az egyiptomiak már kézi szitát is használtak. A kézi malom, illetve a felsőkő mozgatása igen nehéz volt, mert a felsőkő teljes súlyával nehezedett az alatta 299
