Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

Mellékletek

n. öl telket, mely puszta legelő volt. Erre építette fel szélmalmát lakóépülettel, ezen kí­vül szép kertet, szőlőt, gyümölcsöst telepített. Ez a hely szent előttem, ezen a helyen éltem gyermekkoromat, itt játszottam testvéreimmel, pajtásaimmal. Öten vagyunk testvérek, két fiú és három leány. Még ma is visszaemlékszem azokra a kis rögökre, bokrokra, a kijáratunkkal szemben lévő galagonyabokorra, egyszóval mindenre, ami körülöttünk volt. A házban, a ház előtt a lugas alatt, a malomban tanított, oktatott, ne­velt engem az az ember, akit a legjobban tisztelek, az én feledhetetlen édesapám. Ha az élet terhe, gondja rám nehezedett, ez a hely, amely vigaszt és nyugalmat árasztott, szenvedésmentes ifjúságra emlékeztetett. Életem minden jelentős eseménye idején még mindig felüdít, ha rágondolok. Ma is hallom a szélmalom kerekeinek zörgését, a malom kotyogását. Édesapám alakja megelevenedik lelki szemeim előtt. Nagy böl­csességgel lép elém és fiatalos frissességgel, határozottsággal, békésen beszél velem, mint egykor. Belőlem is malomszakembert nevelt, majd később 1951. évben tértem át az épületgépész tervezői szakra. 1957-ben határoztam el, hogy a családi szélmalmot megörökítem. Pontos felmérést végeztem, melynek alapján elkészítettem az eredeti kicsinyített mását 1:10 méret­arányban azonos anyagból, azonos építési és illesztési móddal, 0,3 mm pontossággal. A malom falazata kívül égetett agyagtégla, belül vályog, így a falazáshoz 26.000 db nagyméretű égetett agyagtéglát és 35.000 db vályogot kellett készíteni. A téglagyár­tásban feleségem Mozgai Julianna megértőén segédkezett. A tégla kiégetését Koncz József kiskunhalasi keramikus mester végezte. Az öntöttvas alkatrészekről famintát készítettem és a Kecskeméti Zománcipari Müvekben leöntötték. Az öntvény (nyak­vas) és kő szálvasak esztergályozási munkáit atyám mesterének unokája, Zilah János gépésztechnikus végezte Kiskunhalason. A kedves munkatársaknak, akik önzetlen lel­kesedéssel és megértéssel segédkeztek célom megvalósításában, ezúton mondok hálás köszönetét. Remélem, munkámmal jó szolgálatot teszek azoknak, akiket a szélmalom érdekel. Kiskunhalas, 1968. december hó 18-án Németh Buhin Ferenc A malom történelmi fejlődése Valamikor az ősember a táplálékához szükséges gabonát a vadonban gyűjtötte össze. Két lapos kő között, a felső kő mozgatásával összetörte, illetve megőrölte és úgy osztályozás nélkül tésztát készített belőle, majd azt parázson megsütötte. Ezt a munkát kezdetben főleg a nők, később a rabszolgák végezték. Az őskori malom mozgatása egyszerűségénél fogva igen nehéz művelet volt, ezért a rabszolgatartók a maguk és családjuk kényelmét keresve szolgákat fogtak igába. Az őskori malom további fejlő­dése szorosan összefügg az emberi művelődés történetével. Az ókori népek (egyipto­miak, görögök, rómaiak stb.) történelmi emlékei mutatják a kézi őrlőszerszámok kü­lönböző fajtáit. Az egyiptomiak már kézi szitát is használtak. A kézi malom, illetve a felsőkő mozgatása igen nehéz volt, mert a felsőkő teljes súlyával nehezedett az alatta 299

Next

/
Thumbnails
Contents