Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
Mellékletek
székelyére. Továbbmenve azt a helyet is megtaláltuk, ahol 1848^19-ben a székelyek lőpor malma volt. Emléktábla jelzi ezen felirattal: ezen a helyen Szacsvai János, Molnár József és székely társaik 1848^19-ben húszezer font lőport gyártottak. És 1873-ban Erzsébet királynő árvaleány nevelő intézetet építtetett oda. Nagyobb feljegyeznivaló nemigen van a nemes csendőr életből. Étkezésünk tűrhető volt, az ígért 5 korona helyett utólagos fizetéssel kaptunk napi 26 fillért. Szigorúan bántak velünk és naponta a kimerülésig hajtottak azon az átkozott hegyes vidéken. 1916. március 24-én jött egy távirati parancs, hogy az összes legénységi állomány, mely a huszároktól jött, a tüzérséghez vezénylendő, egy része Marosvásárhelyre, egy része Érsekújvárra és a harmadik rész Veszprémbe a 7. sz. tüzérezredhez. Én is azon 125 bús magyar közt voltam, kiket Veszprémbe vitt a sorsa. Április 4-én megjöttek helyettünk a felváltó és a magas csendőrségtől megváltó bakák, átadtuk nekik a fegyvert és töltényt. 5-én délután 6 órakor elindultunk Kézdivásárhelyről Brassó, Tövis, Arad, Szolnok, Rákos, Budapest Ferencváros, Székesfehérvár érintésével. 9-én déli 12 órakor megérkeztünk Veszprémbe. Az utazásról más feljegyeznivaló nincsen, mind többet volt dolga a nadrágszíjnak, mint a kanalunknak. Másnap április 10-én elosztanak bennönket, egy része lesz hajtótüzér, a más része - és vele együtt én is - ágyúkezelő tüzér. Ugrálunk, mint a majom, toljuk az ágyút, tanuljuk a kezelését, kenyeret kapunk keveset, büdös halat eleget. Elől elfeledtem megjegyezni, hogy a szegény Bor Gyurka komám olyan beteges ember létére nemigen bírta a nemes csendőrségnél, ő elkerült Brassóba, a kórházba, ennél fogva a háromság felbomlott. 7-es tüzérek már csak ketten lettünk a Dobozi Pistával. Április 27-én alakult egy menet üteg, abba a Pista komámat beosztották. Eljött hozzá a felesége, elég jó asszonykának látszik. Én csináltam nekik szállást, jól is tartott érte mákos tésztával, áldom is érte az ujjacskáit, mert már fél év óta nem ettem becsületes ételt. 29-én hét ember kellett sebesült vivőnek és én is közte voltam, tehát lettem tüzérségi dögész, tanultam az emberi szervezet működését, sebek bekötözését. Mivel Veszprémben van katholikus püspök is, hát ennél fogva minden vasárnap és ünnepnap (most Németh B. Ferenc Veszprémben az I. világháborúban, ágyúval, és őrszolgálatban 286
