Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
Mellékletek
Németh B. Ferenc: Naplóm a világháborúból* 1914. július 26-án elhangzott Magyarország egy része felett a vészkiáltás, kiütött a világháború! Az embereket valami eddig ismeretlen érzés szállta meg. Magamról tudom, mert mikor a hirdetményt olvastam, valami forróság futotta át egész valómat. Láttam az embertársaimat, még talán nagyobb hatással volt reájuk, mint énrám. Az egyik kétségbeesve sírt, a másiknak egyéb dolga sem volt, mint a korcsmába menni és inni. Én ahhoz fogtam, hogy vagyoni és családi ügyeimet lehetőleg rendezzem. Az idő rövid volt, mert 48 óra alatt jelentkezni kellett. Negyvenkét év volt a korhatár és én a legöregebb korosztályba voltam. Augusztus 28-án jelentkeztem az ezrednél Budapesten, 1-ső honvéd huszárezred népfelkelő századánál. - Hej akkor! - mi volt a néphangulat és milyen most négy év után. Az utolsó évfolyamokat augusztus 30-án elbocsájtották, ennél fogva én visszajöttem a családi otthonomba. Én is megörültem, hát még Ők! Már azt hitték, hogy meg is ettek a szerbek, mert került olyan szomszéd, aki látta, amikor vittek Szerbiába, még beszélt is velem, pedig hát nem volt igaz. No hanem azután egy kicsit tovább kezdett tartani az a sokak által oly nehezen várt, és kedvesen fogadott háború! A korhatárt 50 évig tolták, az öreg magamfajta népfelkelők visszafiatalodtak tartalékosokká. 1915. november 3-án újra bevonultam az 1. honvéd huszárezredhez és kezdődött a gyöngyélet nekem is. Kaptam egy rossz, lusta fekete lovat és egy még százszorta lustább sváb újoncot, hogy tanítsam, vagy a lovat segítsem tisztítani, az újoncot pedig tanítsam a huszár teendőkre. És én magam is gyakoroltam lóháton és gyalog, ami igen nagy élvezetet nyújtott, ugrálnom kellett evvel a reumás és fájós tagjaimmal, mint egy majomnak. Ami a ruházatomat illeti, azt érdemes leírni, hogy az utókor is megtudja, hogy miként nézett ki egy öreg honvédhuszár a nagy világháborúban. Kezdjük a leírást felülről: egy sapka, ez valamikor vörös huszár sapka volt, egy huszár zubbony, ez még teljesen felismerhető volt, hanem a mente, ha nem lett volna még rajta néhol egy kis prém maradék, hát aligha van olyan régiség búvár, aki meg tudta volna magyarázni, hogy miféle egyenruha volt valaha. Egy nadrág, egy folt hátán folt, valaha gyalogsági nadrág lehetett, és végül két ballábas csizma, hát ezeket a jármüveket már a legjobb akarattal sem voltam képes használni, hanem a saját czipőimben jártam. A harisnya kívülről fel volt húzva a nadrágra, a harisnyakötővel szorítva, hogy le ne csússzon. * Németh B. Ferenc (1872-1927) molnármester naplója az 1914. júl. 26. és 1917. év eleje közötti időszakról. A napló a család tulajdonában maradt fenn napjainkig 282
