Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja

Nagy Czirok László 1959. 232.

A pásztorfejedelem gyermekeinek folytatása, pásztor utódok

Németh B. Mihály (1796-1870) és Csatári Judit (1807-1876) 8., de 4. élő gyermeke

IV.8. Németh B. Mihály

(1842. febr.27. - 1930. febr. 17.) 88 év. Keresztszülők: Bús Gergely és Szalai Julianna. Esküvő: 1. 1868. dec. 29. Halas 154. Felesége Péter Erzsébet, Péter János birtokos lánya. Tanúk: nemes Besnyei Károly, Modok Antal birtokos, szapi nemes Besnyei Károly (1805-1907) tanácsnok, neje Péter Julianna (1810-1892). Péter Erzsébet (1843. nov. 20. - 1912. júl. 29., Halas, Zrínyi u. 35., agyszélhüdés) 68 év. Gyermek 1869. aug. 11. fiú halva a terhesség 7. havában, több utód nem született.

2. feleség: Tóth F. Erzsébet (1849. febr. 26. - 1945. ápr. 1., Halas, Felsőkistelek 2., aggkór) 96 év. Temette Ván Benjámin. Sírja új ref. temetőben. Szülei: Tót József és Balogh Zsuzsanna (Feketehegyi menekültek). Keresztszülők: Banga Mihály, Meleg Anna.

Nagy Czirok László jegyzetei nyomán:115 Buhin Mihály régi pásztomemzetségbeli törpebirtokos. A puszták felosztása előtt szabadvilágban „apa-kar alatt” gulyásbojtár a Pirtó- Felsőkisteleki ökörcsordánál. Sok értékes adatot szolgáltatott a pásztorélettel kapcsolatban. Az írásokból kiderül, hogy apja nyomdokaiba lépve ő is igen bátor és erős ember volt. A pásztorok közötti erőpróba vagy futtatás során egy alkalommal Buhin Mihály a kezébe adott bakonyi somfabotot gúzsnak csavarta, úgy vetette a számadója elé. Egyik fogta a bunkó végit, ő meg a másik végit sodorta. Szűri Laci marka nem bírta a sodrást. Bevallása szerint, előfordult, hogy babonás eljárással is próbálta gyógyítani az állatokat, pl. takart vízzel, vagy meleg korpával borogatta a beteg ökröt. A hatóságok tilalmazták ugyan a babonáskodást, de gyakran szemet hunytak felette, mert sokszor sikeres volt az ilyenfajta gyógyítás is. „Métely ellen koplaltam kell a birkát, mondotta, aztán kékkőt adni. Kergeség, vagy motoz ellen bicskaheggyel vakszemen vérezni (beleszúmi) a szem alatti érbe, hogy kifolyhasson a vér, ami a fejébe felnyomult.” Motoznál köleskásához hasonló kis pontok láthatók a hályogkarikában. A kergebirka baját is motoznak hívják. Egy bögölyféle, ún. kukaclégy csípésétől kapta a birka. A csípés helyén a kukaclégy bepetézte. A baj felfelé haladt. Ilyenkor lenyírja a juhász a birka fejét, s a bicskáját a koponyája bal felén, diónagyságban meglékelte, de csuklót hagyott rajta, hogy operálás után ezt a csontrészt visszahajthassa. Utána a csont beforrt.

Buhin Mihály a pásztorételekről is sokat mesélt Nagy Czirok Lászlónak:116 „A nagybarmoknál, nyájaknál és falkáknál ebédre tésztalevest, vagy lebbencslevest készített a lakos, lehetőleg krumplival és szalonna-tepertővel. Egy-egy személyre ízujjnyi nagyságú 12 db tepertőt számítottak. Zöldségféléjük nemigen volt. Nem is szerették, mert nem szokták meg.” „Nyári időben gyakran főztek gombalevest is. A

Németh Buhin Mihály

236