Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja
Festmény átadás a múzeumban, 2001. március 30. Állnak balról: Királykúti Balázsné, Királykúti Rolandné Fischóf Mónika, Wemickéné Kiss Ildikó, dr. Balázs György a Néprajzi Múzeum főigazgató helyettese, Királykúti Dóra, Erdélyi Sándor, mögötte Németh Buhin Ferenc, Németh Lajos, Kiss Károlyné Németh B. Ilona, Erdélyi András. Elöl: Sebők Tibor a Malomipari múzeum igazgatója, Kárászné Németh Anita Blankával, Tardi Edgár, Egyed Andrea, Németh Buhin Klára, Szakái Aurél a Thorma János Múzeum igazgatója ősi és helyi hagyományokat és családtörténetet illetően a „genius loci” a hely szellemének ápolásában. Budapestről Vízy László festőművész és Hegedűs Margit, Hegedűsné Gizi” „Nagy élményben volt részünk a korszerűen installált, jól rendezett kiállítás megtekintésében. További sikereket! (30 fő) A MÉTE Malomipari Szakosztálya titkára, és a MÉTE Tudomány és Technikatörténeti Szakosztály titkára, Sebők Tibor és sokan mások” A Malomipari Múzeum igazgatója Sebők Tibor úr a Molnárok lapja 2001. évi 5. számában „A halasi szélmolnárok emléke” címmel írt cikket a Németh Buhin molnárcsalád című kiállításról, a festmény ünnepélyes átadásáról, amely a mellékletben olvasható. Kiskunhalas város alpolgármestere, dr. Komáromi Szilárd 2001. február 16-án kelt levelében arról értesítette családunkat, hogy néhai Németh Buhin Lajost az elnöklete alatt működő Városi Polgári Kör részéről igazi lokálpatrióta munkásságáért Pro Űrbe kitüntetésre javasolja. „Példamutató, mértéktartó élete valóban olyan személlyé teszi őt, aki méltó szülővárosának elismerésére.” Testvéreimmel együtt átértékeltük a megtisztelőjavaslatot és úgy gondoltuk, hogy mivel édesapánk egyénisége sohasem tűrte a hivalkodást, tiszteletben tartjuk szerénységét és e könyv megjelenésével fogunk méltó emléket állítani számára, amelyben szeretett szülei, testvérei, unokatestvérei, drága édesanyánk és az ősök is helyet kapnak, akikről mindig jóleső érzéssel mesélt és olvasgatott. 164