Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

Kiskunhalas. A szülővárosom

református vallásúak, és amint már említettem, a református hitet terjesztő lelkipász­torok is voltak sorainkban, akiket nagytiszteletü Szilády Áron indított útjukra. Tiszte­letükre álljon itt a református címer és a halasi református templom képe. A legjelentősebb halasi református papnak Szilády Áront tartjuk. Szilády nagy tisztelője volt Ván Benjámin református lelkipásztor is, akinek a matriculába jegyzett szép gondolatát vettem kölcsön a családi krónika mottójául. Nagynénéim sokat mesél­tek róla. A nádfedeles házban, amelyben élt, korábban őseink, a pásztorfejedelem Buhin Mihály, majd dédnagyapámék, illetve nagyapámék laktak. E rövid történeti kitekintés után elérkeztünk az Alföld ősi mezővárosába, Kiskun­halasra. Kiskunhalas. A szülővárosom Budapesttől 140 km-re, a Duna és a Tisza által közrefogott Bács-Kiskun megye dé­li részén található a Kiskunság egyik hírős, - a csipkéjéről világhírű - városa, a mint­egy 30000 lélekszámú Kiskunhalas. 1987-től elnyerte a Szőlő és a Bor Városa nemzet­közi elismerő címet, 1988-tól Hild-érmes. 64 életévem több mint felét csak látogató­ként töltöttem otthon a szülői háznál, testvéreimnél, de mindig jó volt hazamenni, erőt gyűjteni az ősi gyökerekből, emlékekből és jó volt látni a város folyamatos fejlődését, a régi idők értékeinek megőrzésére irányuló emberi törekvéseket. Számos híres ember született Halason, művészek és közéleti emberek, mint Szuper Károly (1821-1892) színész, igazgató, Thorma János (1870-1937) festőművész, Markovits Mária (1875-1954) csipkevarró iparművész, Nagy Czirok László néprajz- kutató (1883-1970), Peti Sándor (1898-1973) színművész, Nagypál László (1915-1982) operaénekes, Puskás Sándor (1917-1991) színművész, magyamóta éne­kes, Bodor Tibor (1921-2000) színművész, Berki Viola (1932-2001) festőművész, és sorolhatnám a ma élőket is, Miklósa Erika (1970—) operaénekesnő, Gál Gabriella Anett (1978-) énekművész, tanár, vagy Bródi Mária (1949-) festő, csipketervező ipar­művész. Kevesen tudják, hogy a Latabár színészdinasztia ősei is halasiak: Latabár Endre színész, színigazgató, zeneszerző, színpadi fordító (1811-1873) és fia Dezső színész (1849-1886). Megemlítem Kováts Krisztát (színésznő, énekesnő, rendező), aki a több évtizeden át Halason élő Menczer Henrik (1899-Bp, 1972) építész unokája, vagy a TV képernyőjéről ismert Erdélyi Mónikát, kinek szintén Halason vannak a gyökerei. Szász Károly (Nagyenyed, 1829 - Bp. 1905) ref. lelkész, püspök, műfordító, egyházi író is sokat tartózkodott Halason, mivel második felesége Bibó Antónia halasi lány volt. Bibó István (Bp. 1911-Bp. 1979) akadémikus, politikus, államférfi ősei is innen származnak, a református temetőben nyugszanak. Vannak, akik nem Halason születtek, de ott tanultak, vagy éltek halálukig, mint őseim által igen tisztelt Szilády Áron (Ságvár, 1837 - Kiskunhalas, 1922) tudós lelkész, vagy Tóth Béla (Dunavecse, 1910-Bp, 1996) festőművész, rajztanár, Zsigray Julianna (Törökszentmiklós, 1903-Kiskunhalas, 1987) írónő, Diószegi Balázs (Kunszentmiklós, 1914 - Kiskunha­14

Next

/
Thumbnails
Contents