Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

Kiskunhalas. A szülővárosom

A városházáról. A kiskunhalasi szecessziós városháza, színház és szálloda épülettömbje 1905-1906 kö­zött épült Hikisch Rezső és Kotál Henrik budapesti építészek tervei alapján. A városháza, színház, szállo­da azonos stílusú palotarendszerbe foglalása a magyarországi szecesszió gyakorlatában is különleges és példa nélküli városépítészeti megoldásnak számít. A közigazgatási reprezentáci­ót és a városképi jelképet a tűztorony és a városháza nyugati, főbejárata képviseli. A szecessziós épülettömb körülöleli a klasszicista városházát, amely 1832-34-ben épült Fischer Ágoston kecskeméti építőmester ter­vei alapján. Az épületen bőségszaruk­kal keretezett városcímer látható a magasban. Forrás: Szakái Aurél: Üd­vözlet Kiskunhalasról. 2000. 43. kép. Szűcs Károly-Szakál Aurél: Kiskun­halas építészeti emlékei. 2001.28-31. las, 1999) festőművész, Rigó Béla (Kolozsvár, 1942-) író, szerkesztő és sokan má­sok.4 Az idelátogató idegent a kisvárosi hangulat békés nyugalma járja át. A méltóságot sugárzó klasszicista városháza, a klasszicizáló későbarokk stílusú református, a ba­rokk stílusú római katolikus templom, a klasszicista, romantikus stílusban épült zsinagóga, a csipkeház, a régi polgárházak, középületek, köztéri szobrok, a Thorma János Múzeum állandó és időszaki kiállításai prezentálják a város értékeit, nevezetes­ségeit. Édesapám gyermekkori rajzfuzeteiben megörökítette a jelentősebb köztéri szobrokat, fotókat is készített róluk. Rövid sétára hívom a kedves olvasót: kezdjük a Fő téren a városházánál, amely kö­rül kisiskolásként sokszor sétáltunk, keringtünk testvéreimmel a templomból kijövet, majd később esetleg beültünk a „nagy cuki”-ba egy sütire. Aztán hazafelé indultunk a Köztársaság utcán, elhaladtunk a múzeum, a központi iskola, a zsidó templom előtt, és a Petőfi utcán már futva tettük meg a lépéseket, hogy gyorsan otthon legyünk. A zsina­gógán - iskolából hazafelé menet - mindig megcsodáltam a magasban lévő írást, amit először nem értettem, mit jelenthet, hogy -„edül az Isten” - ugyanis csak ezeket a be­tűket láttam kisgyermekként alulról nézve. Az utcai homlokzat felirata a magasban: „Egyedül az Istennek”. Télen pedig rendszeresen elcsúsztam előtte egy megfagyott tó­csán. Az épület egyébként egyszerűségével és hatalmas fehérségével mindig nagy tiszteletet ébresztett bennem. 15

Next

/
Thumbnails
Contents