Szomjas-Schiffert György: Régi lakodalmak a Duna-Tisza közén - Thorma János Múzeum könyvei 23. (Budapest-Kiskunhalas, 2006)
Régi lakodalmak a Felső-Kiskunságban
Régi lakodalmak a Felső-Kiskunságban A régi lakodalom Kunszentmiklóson* A gazdalegények részére a szülők szemelték ki a leendő élettársat, s ebben őket csak vagyoni szempontok irányították. A lányokat is így adták a szülők, mit sem törődve azzal, hogy milyen lesz az életük. A szülői közvetítés nélkül, munkában vagy társaságban egymásra talált fiatalok a legritkább esetben győzhették le a vagyoni és vallási különbség családi előítéleteit. A kiszemelt lányhoz szerdán és szombaton este illett a legénynek eljárni. Ilyenkor a fiatalok félünneplőbe öltöztek. Az udvarlás több éven át tartott és beleesett a katonáskodás ideje is, mert a legény csak leszerelése után, 24-25 éves korában szokott házasodni. A „korból kiérőtt” agglegény vagy „öreg legény” már nehezen szánta rá magát a nősülésre. A lányokat 20-22 éves korban vitték, aki ezt a kort meghaladta, már „öreg lány”-nak számított. Az „öreg lány”-okat a farsang utáni vasárnapon megtréfálták: legényrokonai a konyhaajtóhoz kívülről tuskót kötöttek és bekiáltottak neki: „Maris, gyere ki!” A gyanútlan lány kinyitotta az ajtót, s ezzel „húzta a tuskót”. Volt olyan is, hogy kisebb fagyökeret akasztottak a szoknyájára és nevették, hogy húzta. Lánykérőbe az édesapja vitte a legényt és ő is kérte meg a fia részére. Megegyezés esetén a legény gyűrűt, a lány jegykendőt adott a jövendőbelijének. Az esküvők ideje december, január és február volt, „mikor mögforrtak a borok”. Szerdai és szombati napokon tartották. Vőfélyt a vőlegény kért fel. A vőfélynek nem volt fizetése, baráti alapon működött közre, s csak a kendők lettek az övéi a vőfélybotról. Általában egy vőfély volt, s csak akkor kettő, ha a meny- asszonyos ház is igényt tartott ilyen szertartásmesterre. Voltak kedvelt vőfélyek, akiket sokfelé hívtak. A vőfély vasárnap hívogatott a szerdai, és csütörtökön a szombati lakodalomra. A menyasszony díszítette fel az 1 m 60 cm hosszú, csuklóvastagságú somfabotját. Ennek végéből hosszú szög állott ki, amelyre egy almát, rá egy narancsot szúrt, a szög nyakához pedig 1 -2 tarka nyári fejkendőt kötött (pettyeset, sárgát, fehéret stb.) Minden meghívott vendég, akinek a házánál a vőfély hívogatott, * Adatközlők: Mikus László (65 éves) kisgazda, volt sokszoros vőfély (Kunszentmiklós, Sugár út 21.), kiegészítette Szappanos Albertné Mikus Mária (45 éves) kisgazda felesége (Kunszentmiklós, Hunyadi u. 14.). Gyűjtötte Szomjas-Schiffert György. Kunszentmiklós, 1955. április 28., 30. 9
